Küszöbön áll a versenyfejezet lezárása

A csatlakozási tárgyalások utolsó szakaszában óriási előrelépést jelentenek a brüsszeli csúcson hozott döntések – jelentette ki lapunknak Balázs Péter, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkárságának vezetője. Az uniós tizenötök brüsszeli találkozója egyébként alig ért véget, újabb EU-csúcs kezdődik, mégpedig hétfőn Koppenhágában, ahol a múlt heti tanácskozás eredményeit ismertetik a tagjelöltek vezetőivel, köztük Medgyessy Péter kormányfővel és Kovács László külügyminiszterrel.

Összességében elégedett vagyok a brüsszeli csúcs eredményeivel – jelentette ki Balázs Péter, hozzátéve, hogy azok óriási előrelépést jelentenek a tárgyalások utolsó szakaszában. Az integrációs államtitkár kiemelte, hogy az unió belső érdekharmonizálási folyamatában megszületett az a döntés, amely a pénzügyi csomag összeállításához és az ajánlat megtételéhez szükséges volt. Ezenkívül az unió megerősítette a további menetrendre vonatkozó álláspontját, valamint azt, hogy feltett szándéka a tárgyalások befejezése decemberig. „Az uniós tagok ezt most annyiban kiegészítették, hogy az aláírás időpontját 2003 áprilisára pontosították, és helyszínként Athént nevezték meg” – mondta Balázs Péter.
Brüsszelben a tizenötök megállapodtak abban is, hogy az Európai Bizottság által javasolt kettőről háromra növelik a csatlakozási szerződésbe iktatandó védzáradékok időtartamát. Balázs Péter szerint a védzáradékra vonatkozólag mindössze néhány körvonal látszik. Mint mondta: a védzáradék olyan, mint egy jogszabály, leírva kell látni az elejétől a végéig; így egyelőre még nem minősíthető. Úgy vélte, hogy a védzáradék nagyfokú óvatosságra utal az unió részéről és arra enged következtetni, hogy az EU nincs meggyőződve az összes tagjelölt állam felkészültségéről.
A mostani csúcson a legnagyobb figyelem talán a közvetlen mezőgazdasági kifizetések ügyében hozott döntéseket övezte. Ezek értelmében az új tagok a csatlakozás napjától közvetlen mezőgazdasági támogatásban részesülnek, s tízéves átmenet után érhetik el a közösség teljes támogatási szintjét. Balázs Péter szerint jó hír, hogy eloszlottak azok a vélemények, amelyek szerint a közvetlen agrártámogatások az újonnan belépőknek már nem járnak. Ez az álláspont abból adódott, hogy a támogatások eredete egy korábbi, unión belüli mezőgazdasági árcsökkentés volt, s azt mondták, hogy aki akkor nem volt tagja az uniónak, annak ez a kompenzációs jellegű kifizetés nem is jár. A tagjelöltek álláspontja viszont az, hogy abba az unióba lépnek be, amely most létezik – minden előnyével és hátrányával együtt. Mindezeken túl a tagállamok is elfogadták, hogy az újonnan érkezőknek az agrártámogatások száz százaléka jár. A kérdés az, hogy milyen lépésekben és mikor érjük el a száz százalékot? Mint Balázs Péter kifejtette, ezzel még nem elégedett. Bizonyos mértékig meg lehet érteni a folyó költségvetési időszak korlátozásait, hiszen ezt a költségvetést még a tagjelöltek nélkül indították, s ez lesz érvényben egészen 2006 végéig. „Arról viszont, hogy mi lesz 2006 után, nagyon komolyan kell tárgyalnunk, mert akkor már mi is tagállamok leszünk – tette hozzá Balázs Péter.
Brüsszelben egyébként újfent megerősítették, hogy új tagként Magyarország nem lesz nettó befizető. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy az újonnan csatlakozóknak három évre van szükségük arra, hogy a különböző projektek beindítása által a mechanizmus működésbe lendüljön. Ezt a felfutási időszakot az unió kompenzációkkal próbálja meg áthidalni, annak érdekében, hogy ne romoljék a nettó költségvetési pozíció már az első évben sem, amely az új tagoknál a legsoványabb esztendő szokott lenni. „Ennél mi többre gondolunk, nevezetesen, hogy javuljon ez a pozíció” – jelentette ki Balázs Péter, hozzátéve, hogy a tárgyalások még folynak.
S hogy a brüsszeli csúcs fényében mire számíthat Magyarország? Balázs Péter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy küszöbön áll a versenyfejezet lezárása – mint fogalmazott, ehhez rendkívül közel állunk. Most arra kell törekedni, hogy a beruházóknak adott adókedvezményt úgy konvertáljuk, hogy az az EU-szabályoknak is megfeleljen, és ne nagyon csorbítsa a befektetők érdekeit.
***
Vihart kavar a védzáradék. A Fidesz felhívta a kormány figyelmét, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket és érje el az európai uniós csatlakozási védzáradék Magyarország nemzeti érdekeit sértő elemeinek kiiktatását. Az ellenzéki párt bírálta Kovács László külügyminisztert, amiért „több alkalommal is nemzeti érdekeinkkel szemben az uniós védzáradék intézményét vette pártfogásba”. Kovács László azt mondta, a védzáradékra is igaz, hogy ez csak az EU javaslata, de e kérdést is felveti a magyar fél a tárgyalások befejező szakaszában. (MTI)