Kerületünk kiváló polgárairól meg kell emlékeznünk – mondta Mitnyan György hegyvidéki polgármester. – Ezért tekintettük feladatunknak, hogy jeles személyiségeink emlékére táblát állítsunk. Nyírő Józsefet idézve: írás került a kőbe, amelynek évszázadok múlva is „beszélni” kell. Így került most írás Budán a Szilágyi Erzsébet fasor 36. számú ház oldalára, ahol 1942-től 44-ig élt és alkotott a székely származású író.
„A remény nélküli magyar lélek volt az ő terepe” – mondta róla a Magyar Írószövetség nevében emlékező Tamás Menyhért. Majd a száműzetésben írt mondatait idézte: „Megismerni a nagy titkot, ami a nemzetet évszázadokon át megtartja” – ez volt Nyírő célja, a reménye pedig, hogy „feltámad a békességes szép magyar élet”.
Az emléktábla-avatás napja majdnem pontosan egybeesett halálának évfordulójával, október 16-ával. (A 49. évforduló napján egyébként 17 órai kezdettel a Magyarok Házában Nyírő József-emlékestet tartanak.)
Jellegzetes halinakötésű könyvei mindig is ott sorakoztak a magyar családok könyvszekrényeinek polcain, s már az érdes fehér posztó érintése is maga a különlegesség. Micsoda titkok rejtőznek e lapokban, s bele-beleolvasva mindenkit meg is érinthet a magával ragadó, mindent felfokozó, különös expresszív stílus. Mindig is vonzó volt a balladás misztérium, s még inkább titokzatossá tette, hogy Nyírő József nevét nem is nagyon volt szabad kimondani sok-sok évtizeden át. A természettel, a tájjal annyira szinkronban lévő hősei magával ragadták az olvasót, s őstehetsége még túlzásait is elfogadhatóvá szelídítette. Főleg első novellái (Jézusfaragó ember) voltak igazán nagy hatással az olvasóra, a regények közül pedig az „ellen-Ábelről”, a székely góbéról szóló (Uz Bence) erősítette meg népszerűségét. Kötetei a második világháborúig a legkelendőbbek közé tartoztak a hazai könyvpiacon. A székelység és az egyetemes magyarság igazi nagy írója volt.
1944 után következett azonban néhány sötét esztendő az életében. Ténykedése az Erő nevű uszító lapban, majd a soproni nyilas országgyűlésen semmiképpen nem menthető. Pedig mindez egyáltalán nem következett magyarságszeretetéből, és semmi köze azokhoz az értékekhez, amelyek írói nagyságát megalapozták. Száműzetésével alaposan megfizetett mindezért, hiszen – különös büntetése ez a sorsnak, hogy éppen egy ennyire ízig-vérig magyar írónak – hazájától távol kellett leélnie hátralévő éveit, s teste is a magyar földtől távol, Madridban nyugszik.
A rendszerváltozásnak kellett eljönnie, hogy lassan elmúljon körülötte a nagy hallgatás. Emléktáblájának avatása az egyik állomás ezen az úton.
labdarúgás
Drámai tizenegyespárbaj az Eb-döntőben, alkalmazni kellett az új szabályt
