Lesz-e kisebbségi képviselet?

A választójogi törvényről és a kisebbségek parlamenti képviseletéről tárgyalnak november második hetében az országos kisebbségi önkormányzatok és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) vezetői – tudtuk meg. Heizer Antal, a NEKH elnöke kijelentette: a politikai akarat megvan nemzetiségeink parlamenti képviseletére, már csak egy megfelelő tervezet elfogadására van szükség.

Tar Zsuzsanna
2002. 10. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Előreláthatólag november közepén ülnek tárgyalóasztalhoz a hazai kisebbségeink vezetői, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal illetékesei annak érdekében, hogy megvitassák a választójogi törvény módosításának tervezetét, illetve a már rég esedékes parlamenti képviseletet – értesültünk. Mint Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke elmondta: az országos vezetők és a NEKH illetékeseinek kétnapos megbeszélésen valószínűleg „szóba kerül” a kisebbségi törvény módosítása is. Szerinte ugyanis a választójogi és a kisebbségi jogszabályban rengeteg az összefüggés, ezért egyszerre kell jövőre az Országgyűlés elé kerülniük. Emlékeztetett: a kisebbségi jogszabály módosítása során újra szükséges tárgyalni többek között a települési, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatok együttműködési feltételeiről, a kisebbségi testületek pontos feladatairól, illetve támogatási struktúrájuknak az átalakításáról, hiszen csak így lehetséges a kulturális autonómia alapjainak valódi megteremtése. – A kisebbségi törvény módosításához nagyon jó tervek állnak rendelkezésre, amelyekből valószínűleg „össze lehet fésülni” egy mindenkinek elfogadható változatot – közölte. Értesüléseink szerint a nemzeti kisebbségeink kisebbségi parlamenti képviseletre vonatkozó, szintén NEKH-s előzetes koncepciót nemzetiségeink egy része egyáltalán nem, másik része pedig csak átmeneti megoldásként fogadná el. Az elképzelés szerint a nemzetiségek képviselői önálló frakciót alakíthatnának a parlamentben, ám szavazati jogukat csak korlátozottan érvényesíthetnék, ugyanis az egész kisebbségi tanács összesen 2-3 vokssal bírna.
– A találkozón valószínűleg csak a választójogi jogszabály módosítása és a parlamenti képviselet kerülhetnek szóba, mert szerintem egy kétnapos tárgyalássorozat csak ennyire elég – mondta Heizer Antal, a NEKH vezetője. Hozzátette: reméli, hogy a megbeszélések sikeresek lesznek és eredményükképpen ezek a tervezetek jövőre már a parlament elé kerülhetnek. – A politikai akarat mindenképpen megvan nemzetiségeink parlamenti képviseletének megteremtésére, most már csak egy mindenki által elfogadható tervezetre van szükség – szögezte le.

Győztes vezetők. A kisebbségi önkormányzati választásokon több roma közéleti személyiség is sikeresen szerepelt saját körzetében. Ilyenek például Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke, Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője és Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal cigányügyekért felelős politikai államtitkára, a Cigány Szervezetek Országos Szövetségnek elnöke, akit a zalai „A Nostru” (Miénk) Egyesület is támogatott. Mandátumot szerzett ugyanakkor Zsigó Jenő, a Roma Parlament vezetője, illetve Krasznai József, a zámolyi romák szószólója a Fejér Megyei Cigányok Független Szervezetének jelöltjeként, így ő is a kisebbségi testület tagja lett. Lányi Zsolt az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület színeiben indult, őt a harmadik helyen megválasztották.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.