Maffiaellenes központ: tovább működhet

Lapunk úgy tudja, hogy a Medgyessy-kabinet a korábbi híresztelések ellenére egyelőre nem szünteti meg a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot (SZBEKK), holott az előző ciklusban az MSZP törvénysértőnek tartotta a szervezet létrehozását, és alkotmánybírósági panasszal élt.

A kormányváltás után a szocialisták részéről rendre elhangzott, hogy a központot meg kell szüntetni. Ezt alkotmányossági aggályokkal, valamint a szervezet hatékonyságával, illetve a költségek megtérülésével magyarázták.
Információink szerint a múlt heti belügyminisztériumi eligazításon derült csupán ki, hogy a központ jelenlegi formájában tovább működhet. A költségeket tartalmazza majd a 2003-as költségvetés. Nemzetbiztonsági szakemberek azonban közölték: ez nem jelenti azt, hogy az SZBEKK a későbbiekben is a mostani feltételek mellett működik majd. Úgy tudjuk, hogy a központ iránt alvilági körökben meglehetősen nagy az érdeklődés.
Bácskai Jánost, az SZBEKK főigazgatóját tegnap nem tudtuk elérni, mivel éppen szabadságát tölti, helyettese pedig egész nap házon kívül volt. Bácskai korábbi nyilatkozataiban a szervezet működését eredményesnek minősítette. Mint mondta: jelentős előrelépések vannak a korábbi, súlyos, köztük a robbantásos bűncselekmények feltérképezésében. Megemlítette: a koordinációs központhoz beérkezett információk elemzését követően több bűncselekménnyel, köztük gyilkosságokkal kapcsolatos információk jutottak tudomásukra. Ugyancsak az eredmények közé sorolta, hogy több, csempészettel foglalkozó csoport tevékenységét sikerült felderíteni.
A maffiaellenes központot még az Orbán-kormány hozta létre azzal a céllal, hogy az egyes bűnüldöző szervektől – a nemzetbiztonsági szolgálatoktól, a rendőrségtől, a határőrségtől, a vám- és pénzügyőrségtől, valamint az APEH bűnügyi igazgatóságától – adatokat gyűjtsön, és azok feldolgozásával segítse a hatáskörébe tartozó bűncselekmények felderítését.
A szocialisták korábban Alkotmánybírósághoz fordultak. Szerintük ugyanis a szervezetet létrehozó jogszabály sérti az alaptörvény jogállamiságot deklaráló részét, az információs önrendelkezésre vonatkozó passzusát és a fegyveres erők feladat- és hatáskörével foglalkozó szakaszait. Az előző ciklusban az MSZP és az SZDSZ sérelmezte, hogy a jogszabály nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó részeit nem kétharmados többséggel fogadta el a parlament.