Botrány kerekedne abból, ha a jelenleg is szerveződő Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Szövetség (Negyisz) magát nemzeti, ifjúsági tanácsként határozná meg a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) pedig kizárólagos stratégiai partnernek fogadná el, hiszen ez a szervezet nem képviseli az egész korosztályt – jelentette ki Almássy Kornél, a HÖOK elnöke. Hozzátette: a különböző találgatások ellenére nem kívánnak a Negyisszel szemben ellenszervezetet alapítani, hiszen ennek semmi értelme. Szerinte most a magyarországi civil ifjúsági szervezetek részéről sokkal inkább nagyfokú kompromisszumra van szükség, amelynek segítségével létrehozható egy egységes ifjúsági képviselet. Az elnök leszögezte: a tanács megalakítására nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is igény volt.
Emlékezetes, az Európai Ifjúsági Fórum vezetői a közelmúltban kijelentették: amennyiben november végéig nem jön létre Magyarországon a közös ifjúsági érdekképviselet, hazánkat kizárják a közösség munkájából. Almássy megjegyezte, szerinte nem azért kell tanácsot alapítani, mert muszáj, mert elvárják tőlünk. – Kínos lenne ugyan, ha Magyarországot kiutasítanák a nemzetközi fórumból, ám ha megalakul a tanács, valószínűleg automatikusan újra visszakerülhetünk – vélekedett a HÖOK vezetője.
– A létrehozandó fórumnak valós érdekvédelmi munkát kell végeznie, az ifjúsági tárcának pedig néhány esetben döntési jogkörrel kellene felhatalmaznia a tanácsot, így a GYISM-től több, ifjúsággal kapcsolatos feladatkört is át tudna venni – közölte Almássy. Hozzátette: ehhez szükség van arra, hogy a kormányzat a központi költségvetésből támogassa az egységes ifjúsági fórum munkáját. Fontos, hogy a tanács teljes jogú tagjai közé ne engedjék be a különféle alapítványokat, közhasznú társaságokat, hanem csak azokat a szervezeteket, amelyeknek valós tagságuk van. Az elnök szerint, ha a próbálkozások ellenére sem alakul meg az ifjúsági tanács, úgy a továbbiakban meg kell maradnia annak a párbeszédrendszernek, amely most is működik a minisztérium és a civil ifjúsági szervezetek között.
– A sportminisztérium jelenlegi vezetői azt állítják, hogy nem kívánnak beleszólni az ifjúsági tanács létrehozásának egyeztetési folyamatába, ám én attól tartok, hogy ez nem így van – fogalmazott. Mint mondta: napjainkban kevés olyan szervezet van, amelyik el tudja mondani magáról, hogy valóban részt vesz minden ifjúsággal kapcsolatos munkában, konkrét ifjúsági programokat valósít meg, és az ifjúság élethelyzetével kapcsolatos munkaanyagokat tett volna le az asztalra. – Éppen ezért tiltakozom a GYISM, illetve a Negyisz szervezőinek kijelentései miatt, miszerint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának nincs semmi keresnivalója az ifjúsági közéletben – közölte. Almássy szerint a tárca és a Negyisz felvetése többek között azért sem jogos, mert a konferencia mind az ifjúságpolitikában, mind a civil közéletben és a felsőoktatásban meghatározó testület. – Azt sem kellene elfelejteniük a szervezetünket bírálóknak: a HÖOK mintegy 15 éves múltra tekint vissza és, hogy törvény által nevesített ifjúsági szervezet vagyunk, ami egyrészt anyagi hátteret nyújt a működéshez, másrészt lehetőséget ad arra, hogy hallgatói ügyekben is figyelembe vegyék a véleményünket – fogalmazott.
Emlékeztetett: amikor az Ifjúsági és Sportminisztérium (most már Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium) megalakult, a HÖOK volt az első szervezet, amelyik felvette a kapcsolatot a tárcával, hiszen több mint háromszázezer felsőoktatásban részt vevő hallgatót képvisel. Az együttműködésnek köszönhetően számos olyan program és kezdeményezés valósult meg, amelyek négy éve újdonságnak számítottak az ifjúsági életben. Almássy itt többek között megemlítette a Magyar Ifjúsági Konferencia létrehozását, ami jelentős előrelépés volt, hiszen a határon túli magyaroknak és a magyarországi régiónak nem volt olyan közös testülete, ahol egyeztetni tudták volna az álláspontjaikat. – A HÖOK számos olyan ügyben és programban működött közre és volt hangadó, amelyek a mai intézményhálózatban és a programokban tovább élnek – mondta.
Emlékeztetett: a hallgatói konferencia, az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlament, valamint a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanács voltak az elsők, amelyek stratégiai partnerséget kötöttek, majd ezek után csatlakoztak a történelmi egyházak, a nagycsaládosok egyesülete és több más ifjúsági szervezet is. A rendszer jól működött, a párbeszéd is megfelelő volt, ám ennek ellenére megfogalmazódott az igény egy egységes ifjúsági tanács létrehozására. Az ötlet megvolt, de a stratégiai partnerek között vitát váltott ki: vajon kik jogosultak a különböző szervezetek képviseletében tárgyalóasztalhoz ülni. – Az egységes ifjúsági tanács megalapításának egyik kezdeményezője Nagy Ádám, a Negyisz egyik szervezője és Ujhelyi István, az MSZP jelenlegi elnökségi tagja volt két évvel ezelőtt, ugyanakkor ők voltak azok is, akik ezt a majdnem megegyezéssel járó kezdeményezést felrúgták, és felálltak a tárgyalóasztaltól – állítja Almássy. A tárgyalások félbeszakadása után többen javasolták az ifjúsági törvény létrehozását, amely a Nemzeti Ifjúsági Tanács létét is szabályozni hivatott lett volna. A törvény jogalkotási folyamata során az ifjúsági partnereknek – többek között a HÖOK-nak is – az volt a kérése, hogy a jogszabály létrehozása előtt az ide kapcsolódó alsóbbrendű jogszabályok, illetve miniszteri rendeletek szülessenek meg, és ezekre épüljön az ifjúsági törvény. A munka elkezdődött, ám a jogszabály megalkotását a ciklus végéig nem sikerült befejezni.
Az elmúlt hónapokban mind a Negyisz, mind a HÖOK többféle formában és hangnemben próbálta jelezni a tanács létrehozásának fontosságát, de megegyezni nem sikerült. Almássy szerint az eddigi, talán legelőremutatóbb állomása az ifjúsági egyeztetési folyamatnak a szeptember 13-án tartott ifjúsági kerekasztal-tárgyalás volt. Ezen 123 gyermek- és ifjúsági szervezet képviseltette magát, és felhatalmaztak egy 11 fős koordinációs testületet, amelynek feladata, hogy a kerekasztal munkáját tovább vigye, és a következő ülésre alapszabály-tervezet dolgozzon ki. Az ifjúsági kerekasztal koordinációs testülete tegnap este újabb ülést tartott, ahol folytatódik a szeptemberben elkezdett munka.
Reform UK
Nigel Farage pártja a legnépszerűbb a brit keresztények körében
