Nem érezni, hogy javul a közbiztonság

A Fővárosi Közgyűlés jegyzőkönyvei alapján a Cselekvők Polgári Kör kigyűjtötte a fővárosi Fidesz–MDF–MKDSZ-frakció elmúlt négy évben tett azon javaslatait, amelyeket a balliberális többség elutasított. Ezek a javaslatok, amelyek a város életének javítására születtek, most ismét előtérbe kerültek. Az önkormányzati választásig tartó sorozatunk harmadik részében a fővárosi közbiztonság helyzetével foglalkozunk. Az ellenzék szerint ugyanis, annak ellenére, hogy 1998 óta csökkent az elkövetett bűncselekmények száma, a lakosság ezt nem érzékeli. Továbbra is kevés a járőr az utcákon, és megoldatlan a rendőrlakások ügye is.

Budapesten 1998-ban még minden nyolcadik ember áldozattá vált, mára minden tizennegyedik fővárosi ellen követnek el valamilyen bűncselekményt. 1998-ban 226 224 bűncselekmény elkövetését regisztrálta a Budapesti Rendőr-főkapitányság, tavaly ez a szám alig valamivel haladta meg a 120 ezret. A helyzet tehát jelentősen javult, ám még mindig messze van az ideálistól.
A Fővárosi Közgyűlés 1998 decemberében hallgatta meg a frissen kinevezett budapesti rendőrfőkapitány akciótevét a helyzet javítására. A beszámolót a közgyűlés egyhangúan támogatta, ám az ellenzék részéről benyújtott javaslatok közül csak nagyon keveset támogatott, holott az indítványok elősegíthették volna a rendőrség anyagi helyzetének javulását, s ezáltal hatékonyabbá tehették volna munkáját is.
A főkapitány beszámolójából az derült ki, hogy 1998-ban 404 rendőr nem tudta megkezdeni tanulmányait, mert a beiskolázás költségeit a BRFK nem tudta kifizetni. A 404 személy egyébként a kiképzetlen állomány része volt, így hivatásos rendőrré képzésükhöz hiányzott a rendőrség költségvetéséből a pénz. Tirts Tamás, a Fidesz– MDF–MKDSZ frakcióvezetője ezért harmincmillió forint plusztámogatást javasolt minden évben a BRFK számára, ám ezt a közgyűlés többsége nem fogadta el. Ugyancsak Tirts Tamás javaslata volt, hogy – a korábbiakhoz hasonlóan – a közgyűlés kössön öt évre szóló konkrét megállapodást a rendőrséggel, ám a városatyák többsége ezt az indítványt sem támogatta. Szintén Tirts Tamás javasolta, hogy a főváros 2003-ig minden évben 250 millió forintot adjon át a BRFK-nak a technikai fejlesztésekre, ám a közgyűlés MSZP–SZDSZ-es többségének tetszését ez a javaslat sem nyerte el.
A főkapitány akkori beszámolójában volt olvasható az is, hogy Budapesten öszszesen ezerháromszáz rendőrnek nincs lakása. Több ellenzéki képviselő is úgy vélekedett, hogy a tarthatatlan helyzet miatt a kerületekkel, a Belügyminisztériummal és a BRFK-val közösen konkrét lakásépítési programba kell kezdeni. A közgyűlés többsége leszavazta a javaslatot.
Ugyancsak az ellenzéki képviselők részéről hangzott el az a javaslat, hogy vezessék be a Budapest-pótlékot a fővárosban közterületen szolgálatot teljesítő rendőrök számára. Az indítványt az indokolta, hogy éppen ez az a terület, ahonnan a legtöbb rendőr távozik. Többségük a magánszférában helyezkedett el, kisebb részük pedig vidékre költözött, és ott állt munkába rendőrként. Ennek oka a kevésbé megterhelő munka, illetve a magasabb fizetés volt. Az elvándorlás megállítását szolgálta volna a rendőrlakások építése is. A legtöbb egyenruhás ugyanis azért helyezteti át magát máshová, mert a vidéki önkormányzatok szinte mindig adnak szolgálati lakást a településen dolgozó rendőröknek.
A közgyűlés végül csupán néhány kisebb intézkedésre kérte fel a BRFK vezetőjét. Ezek között volt az, hogy a rendőrség szigorúbban ellenőrizze a buszsávokat. Szintén a városvezető koalíció javaslatára kérte fel a közgyűlés a BRFK-t, hogy gondoskodjék a bűnügyi állomány büntető- és eljárásjogi továbbképzéséről. Ennek elfogadása különösen azért volt érdekes, mert néhány perccel korábban szavazták le Tirts Tamás 30 millió forintos javaslatát a tanulmányi támogatásról.