Nemzetközi normákat veszünk át

A családon belüli erőszak: hazai tapasztalatok, nemzetközi normák és a nemzeti stratégia szüksége címmel rendeztek tanácskozást a politikai és szakmai döntéshozók számára tegnap Budapesten. A konferencia megnyitóján Szelényi Zsuzsa, az Európa Tanács (ET) Budapesti Ifjúsági Központjának igazgatóhelyettese, a rendezvény házigazdája elmondta: az ET parlamenti közgyűlésének felmérése szerint Európában minden ötödik nőt ér erőszakos cselekmény, s ezeknek túlnyomó többsége a családon belül történik, valamint több nő és gyermek hal meg családi erőszak következtében, mint rákban vagy autóbalesetben.
Hozzátette: az elmúlt 15 évben az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió, és más nemzetközi szervezetek hangsúlyosan foglalkoztak a problémával, hiszen a családon belüli erőszak politikai kérdés, a nők és a férfiak közötti egyenlő esélyek érvényesítésének egyik legnagyobb akadálya, amely a demokrácia alapjait kérdőjelezi meg és aláássa a nők státusát a társadalomban.
Rámutatott: a családi erőszak kevéssé szem előtt lévő probléma, azonban súlyos emberjogi kérdéseket vet fel, amelyek összetett válaszokat követelnek, ezért a nemzetközi szervezetek jogi szakértői kutatócsoportokat állítottak fel, amelyek a kilencvenes évek végén konkrét ajánlásokat tettek az ügy kezelésére. Ezek között szerepel a pontos jogi keretek meghatározása, a családi erőszak bűncselekményként való elismerése, a bántalmazottak védelmének megoldása és a megelőzéshez ismeretek oktatása. A jogorvoslat lehetőségén túl pedig elengedhetetlen, hogy az érintett rendőrök, köztisztviselők, bírók, valamint az egészségügyben dolgozó szakértők alapos képzést kapjanak, hogy a bántalmazottak megfelelő bánásmódban részesülhessenek és garantálják nekik a megfelelő felvilágosító tájékoztatást. Morvai Krisztina büntetőjogász, a Női és Gyermekjogi Kutató és Oktató Központ vezetője, a program főszervezője köszöntőjében elmondta: a jogállamiság alapfeltétele, hogy a szabályokat minden állampolgárra vonatkozóan betartsák, és a százezernyi bántalmazott családtagnak is lehet beleszólása abba, hogy mit tesz értük az állam. A közelmúlt politikai nyilatkozatai alapján úgy vélte, a kormányzati és ellenzéki erők azonos véleményen vannak azzal kapcsolatban, hogy egységes nemzeti stratégiát kell kidolgozni a családon belüli erőszak elleni nemzetközi normák átvételéről.
Morvai Krisztina egy, az elmúlt hét évet érintő felmérése szerint Magyarországon minden harmadik napon meghal valaki hozzátartozója erőszakos magatartása következtében, valamint például 2001-ben minden hatodik órában történt olyan családon belüli erőszakos bűncselekmény, amely miatt büntetőeljárás is indult.