Nincs megbékélés a múltról

Az MSZP kivételével minden parlamenti párt tartott hivatalos megemlékezést a 301-es parcellánál a forradalom évfordulóján. A szocialisták koszorúját – amit valaki elhelyezett az emlékhelynél – ismeretlenek széttépték, és elhajították.

Az 1956-os forradalomra emlékező állami rendezvényeket a Műegyetem aulájában tartott emlékünnepély nyitotta meg kedden. A résztvevők – köztük Mádl Dalma, a köztársasági elnök felesége, Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke és Boross Péter volt miniszterelnök – megkoszorúzták a forradalom mártírjainak emléktábláját az egyetem aulájában. Ezután a hazai és határon túli fiatalok fáklyás menete indult a Bem-szoborhoz, ahol koszorút helyezett el Deutsch Tamás, a Fidesz budapesti elnöke, az MDF nevében Pettkó András országgyűlési képviselő, a honvédelmi tárca és a határon túli magyar politikai pártok, szövetségek képviselői. A megemlékezés résztvevői a Kossuth térre vonultak, ahol fellobbantották a forradalom lángját. Az évforduló előestéjén az Operaházban díszelőadást rendeztek, amelyre meghívták az ellenzéki pártok és több ’56-os szervezet képviselőit is. Az ünnepi beszédet Szili Katalin házelnök tartotta.
A minisztériumok is kedden emlékeztek meg a forradalomról. Érdemjeleket, díjakat, kitüntetéseket és elismeréseket adtak át a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban, a Honvédelmi Minisztériumban, a Belügyminisztériumban és a földművelésügyi tárcánál.
A forradalom 46. évfordulóján, tegnap a nemzeti lobogó felvonásával kezdődött az állami ünnepség. A zászlófelvonás előtt Mádl Ferenc államfő tartott díszszemlét. Az ünnepségen megjelent Medgyessy Péter miniszterelnök, Szili Katalin házelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a kormány több tagja, valamint a parlamenti frakciók képviselői. A zászlófelvonást követően a legfőbb közjogi méltóságok a Vértanúk terén, Nagy Imre szobránál tisztelegtek.
A Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál lerótta kegyeletét az MSZP kivételével mindhárom parlamenti párt. Szocialista források szerint a párt képviselői magánemberként tették tiszteletüket a parcellánál. Az MTI úgy tudja: a pártnak volt koszorúja, ám azt ismeretlenek egy „gyilkosok” feliratú fehér lepedővel letakarták. A koszorút egy 150-200 fős csoport végül széttépte, és elhajította.
Bekiabálásokkal és fütyüléssel megzavarták az SZDSZ ünnepségét. Kuncze Gábor szerint félrevezették az SZDSZ-es megemlékezést megzavaró fiatalokat. A pártelnök szerint a politika műve és felelőssége, hogy ilyen indulatok vannak a társadalomban, és ezt a felszínen tartják.
„1956-hoz az is hozzátartozik, hogy az ember oda mer menni a 301-es parcellához” – jegyezte meg Áder János, a Fidesz ügyvezető alelnöke, aki Deutsch Tamás alelnökkel és Pokorni Zoltánnal a Fidesz nevében koszorúzott. Az SZDSZ képviselői délután tartottak megemlékezést a parcellánál, ahol beszédet mondott Göncz Árpád volt köztársasági elnök, Kuncze Gábor pártelnök és Mécs Imre országgyűlési képviselő. Később Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Boross Péter volt miniszterelnök koszorúzott, míg Balsai István, a párt frakciójának vezetője a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnökével és a II. kerület volt polgármesterével a Széna téren emlékezett meg az ’56-os hősökről. Balsai hangsúlyozta: a jelenlévők számára október 23-a a szabadság, a függetlenség, a nemzeti összefogás örök jelképe. – Többé nem vehetik el tőlünk sem történelemhamisítással, sem a megbékélés hamis jelszavával, amelynek nem más a célja, minthogy egyenlőségjelet tegyen a bűnösök és áldozatok közé – zárta beszédét a frakcióvezető.
A 301-es parcellánál helyezte el koszorúját Juhász Ferenc honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök, Fodor Lajos is.
Kövér László szerint 1956-nak két egymással össze nem békíthető hagyománya van: október 23-a, amely a szabadságot és az életet, illetve november 4-e, amely a rabságot és a halált jelenti. A Fidesz alelnöke a Corvin Közi Bajtársi Közösség ünnepségén kijelentette: Medgyessy Péter november 4-e örököse.
*
Mádl Ferenc köztársasági elnök tegnap magánemberként kereste fel a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcelláját, ahol Nagy Imre néhai miniszterelnök és az 1956-os forradalom áldozatai előtti tisztelgésként elhelyezte a megemlékezés virágait. Az államfő családtagjai – felesége, fia, menye és unokája – kíséretében rótta le kegyeletét.
Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Polt Péter legfőbb ügyész a nemzeti ünnepen szintén kilátogatott a sírkertbe, és virágokkal emlékezett meg a forradalom áldozatairól.

Vidéki ünnepségek. Koszorúzással és fáklyás felvonulással tisztelgett az MSZP Nagy Imre szülővárosában, Kaposváron kedden. Jelen volt a mártír miniszterelnök unokája, Jánosi Ferenc is. Nagy Imre szülőházánál Lamperth Mónika belügyminiszter beszélt, míg Kovács László pártelnök Nagy Imre szobránál mondott beszédet. A forradalom kitörésének évfordulóján országszerte megkoszorúzták az ’56-os emléktáblákat és az ÁVH-s sortüzek helyszíneit. Miskolcon több százan emlékeztek meg a forradalom áldozatairól. Debrecenben Kósa Lajos polgármester és az egyetem rektora az ünnepélyes megemlékezésen kijelölte a felállítandó 1956-os emlékmű helyét az egyetemi templom előtti téren. Kósa beszédében kiemelte: ’56 szellemétől idegen az az erkölcsi relativitás, ami szerint nem lehet a tömeg közé lövetők és a békés tüntetők közt világos különbséget tenni. Pécsett a 48-as téren emlékeztek meg a forradalomról. Koszorút helyezett el többek közt az MSZP, az SZDSZ, az FKGP, a megyei és a városi önkormányzat. Toller László, Pécs új polgármestere nem vett részt a megemlékezésen. Székesfehérvárott az ’56-os emlékműnél elhelyezett MSZP-s koszorút a Magyar Vidék Országos ’56-os Szövetség Fejér megyei szervezetének elnöke elhajította, indoklása szerint azért, mert „az MSZP ma sem megbékélést, hanem diktatúrát akar”.