Novembertől nőhet az infláció

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint a fogyasztói árak a múlt hónapban 4,6 százalékkal haladták meg a 2001. szeptemberi szintet. Az elemzők elégedettek a szeptemberi számmal, ám már a következő hónapokra romló adatokat várnak, és nem tartják teljesíthetőnek a jövő évi célkitűzést sem.

Szeptemberben 0,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak augusztushoz képest, és 4,6 százalékkal haladták meg a 2001 szeptemberi szintet – közölte tegnap a KSH. A maginfláció szeptemberben augusztushoz képest 0,4 százalék, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 5,6 százalék volt. Az idén az első kilenc hónapban az árak átlagosan 5,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakában regisztrált szintet. Az előző év szeptemberéhez képest legjelentősebb mértékben, 9,7 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett. A szolgáltatások 5,8 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban, a tartós fogyasztási cikkek árai ezzel szemben 1,6 százalékkal csökkentek 2001 szeptemberéhez képest.
Az MTI által kérdezett londoni térségi elemzők – a jó szeptemberi adat ellenére – az ütem gyorsulására számítanak, és valószínűnek tartják, hogy jövőre az infláció túllépi az év végi célkitűzést. Hasonlóan vélekednek a hazai gazdaságkutatók is. Mehmet Simsek, a Merrill Lynch feltörekvő piaci elemzője szerint a költségvetési költekezés terén az idei év korábbi szakaszában történtek ismeretében feltételezhető, hogy az inflációs nyomás viszonylag erős marad. Simsek szerint a befektetőket most elsősorban az ikerdeficit probléma aggasztja: az államháztartási hiány jó eséllyel eléri a GDP 7 százalékát, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig az elmúlt tizenkét hónapban csaknem megkétszereződött éves összevetésben. Az elemző szerint az idei év végi infláció várhatóan 5,3 százalékos lesz, amely még belül van az MNB célsávján; a kockázatot a jövő évi célkitűzés teljesíthetősége jelenti, ha nem történnek lépések a belső kereslet és a bérspirál visszafogására. Adam Slater, a Credit Agricole Indosuez térségi stratégája szerint a ház „kissé aggódva” várja, hogy mi történik a következő hónapokban, mert a halmozódó kedvezőtlen fejlemények jó esélylyel már meg fognak jelenni a számokban, s a bázishatás is erősen negatív, mivel az infláció meglehetősen alacsony volt a tavalyi év végén. Ennek alapján az elemző 5,5–6 százalékos tizenkét havi inflációra számít az idei év végén, s jövőre is még ötszázalékos, vagyis a célkitűzésnél nagyobb év végi drágulást vár.
Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint az év hátralévő részében az infláció enyhén emelkedni kezd, s decemberben a tavaly decemberihez képest az éves árnövekedés öt százalék körüli, míg az idei éves átlagos infláció 5,2 százalék lesz. Az ügyvezető igazgató az MTI-nek kifejtette: az infláció szempontjából kedvező, hogy a tartós fogyasztási cikkek, ezen belül a ruházati termékek ára átlag alatt nőtt. Ugyanakkor felhívta figyelmet arra, hogy a forint erősödésének inflációs hatása korlátozott, s a jelentős lakossági jövedelemkiáramlás is a csökkenés ellen hat.
Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója aláhúzta, hogy a bérkiáramlás különösen a szolgáltatások árát növeli. Hozzátette: a bérnövekedésen túlmenően növelheti az inflációs nyomást az olaj árának év végéig várható változása is. Belyó szintén úgy vélte, hogy év végéig, ha lassan is, de az infláció növekedésére kell számítani. Kifejtette: az Ecostat előrejelzése szerint 2003. februárban öt százalék lesz az éves infláció.