Újabb ponttal bővülhet Magyar Péter kamukatalógusa, kétkulcsos adót vezetnének be és a gazdákat sarcolnák

Magyar Péter állításairól jellemzően végül mindig kiderül, hogy nem igazak, sőt: a legtöbb esetben éppen az ellenkezőjét teszi annak, mint amit ígér. Ezúttal egy olyan hírrel verte fel a politikában az állóvizet, hogy sajtóértesülések szerint visszahozná a kétkulcsos adórendszert. Lapunk korábban megkereste az ügyben a Tisza Pártot, akik tagadják hogy ilyen tervük lenne, ugyanakkor joggal merül fel a gyanú: vajon ismét mást kommunikálnak, mint amire valójában készülnek?

Még csak másfél éve tart Magyar Péter politikai karrierje, de már számtalan alkalommal került önmagával ellentmondásba, sőt nemegyszer bebizonyosodott már, hogy szándékosan hazudott is. A legfrissebb hír vele kapcsolatban, hogy kétkulcsos adórendszerrel borzolná a választópolgárok kedélyeit. 

A legújabb sajtóhírek szerint Magyar Péter kormánya kerülése esetén visszahozná a kétkulcsos adórendszert (Fotó: Hatlaczki Balázs)

Ahogy az a legtöbb politikában jártas választónak feltűnhetett, Magyar Péter eddig megismert gazdaságpolitikája inkább hangzatos toposzok, mintsem valódi és megvalósítható tervezetek gyűjteménye. 

A baloldali párt által tervezett jóléti kiadások, mint az áfacsökkentés és egyéb adók csökkentése, vagy a nyugdíjemelés megnövekedett bevételek nélkül hosszú távon nem lennének fenntarthatók. Az Economx értesült arról, hogy amennyiben a Tisza Párt megnyerné a jövő évi választásokat, ennek megoldásaként visszaállítanák a kétkulcsos adórendszert.

A gazdasági portál információi szerint a Tisza Párt azt tervezheti, hogy a kétkulcsos szja-rendszerükben az alsó kulcs marad a jelenlegi 15 százalék, a felső kulcsot 30-35 százalékon állapítanák meg, a váltópontot pedig a bruttó 1,1-1,2 millió forint környékére tervezhetik. 

Ez a bruttó bér ma az átlagkereset fölött van, azonban leginkább a középosztályt érintené, ha itt húznák meg a határt: olyan munkavállalóknak kellene több adót fizetniük, mint az orvosok, vagy azok, akik egyéb jövedelemkiegészítéssel is élnek, mint amilyen a lakáskiadás vagy az őstermelői tevékenység. Így nemcsak a „gazdagok” eshetnének bele a magasabb adósávba, hanem az átlagosnak nevezhető emberek is. Valamint semmi garancia nincs arra, hogy ez a határ nem csúszik lejjebb, amikor egyre valóságosabbá válik, hogy a beígért – olykor felelőtlen – kiadásokat nem tudják kompenzálni.

Már van tapasztalatunk abban, milyen is a kétkulcsos adórendszer

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke lapunknak rámutatott: egy 30-35 százalékos keresetcsökkenést elszenvedni nagyon durva politikai következményeket vonna maga után arra a kormányra nézve, amely ezt meglépné. Szerinte jogosak az aggodalmak, amelyeket a kormányzati oldalról hallani, hogy ez veszélyezteti a kifehérített gazdaság működését, a költségvetés stabilitását. 

Úgy véli, a kétkulcsos adórendszer kiszámíthatatlan folyamatokat és káoszt okozhat a gazdaságban. 

Emlékeztetett: a Gyurcsány- és a Horn-kormányok nagy hangsúlyt helyeztek a társadalmi igazságosság baloldali eszméire, ezek közül a többkulcsos adó számukra egy ikonikus megoldásnak tűnt.  

A kétkulcsos adórendszer csak növelné a feketegazdaságot (Fotó: Pexels)

– Annak a többkulcsos adórendszernek a tapasztalatai nagyon rosszak voltak, ezt ma már senki sem vitatja. Ugyanis a munkáltatót és a munkavállalót is arra kényszerítette a rendszer, hogy titkolják el a jövedelmüket – fejtette ki. 

Hasonlóképpen vélekedett Sebestyén Géza is, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője. Úgy véli, a többkulcsos adó visszahozása a következő hatásokkal járna:

• gyengülnének a munkavállalás ösztönzői,
• szűkülne a munkaerőpiac,
• növekedne a feketegazdaság,
• csökkenne a családok rendelkezésre álló jövedelme,
  és különösen a jól képzett és jól fizetett munkaerő esetében megindulna egy exodus külföldre.

Hangsúlyozta, ez a kivándorlás pedig negatívan érintené azon itthon maradó magyarokat is, akiket az adórendszer megváltoztatása direkt módon nem érintett.

Lapunk felkereste a Tisza Pártot, akik tagadták, hogy a párt ilyen intézkedéseket tervezne. Ugyanakkor aki ismeri Magyar Péter munkásságát, abban felmerülhet a kérdés: biztos betartaná a jövőben azt, amit ígért? A politikus állításairól rendszeresen kiderül, hogy nem igazak, a legtöbb esetben éppen az ellenkezőjét teszi annak, mint amit ígér. 

Veszélybe sodorná a mezőgazdaságot

Legutóbb például a magyar gazdák körében okozott hatalmas felháborodást: tavaly ősszel azt hangoztatta, hogy nem vennék el a területalapú támogatást a gazdáktól, de hazugsága ismét bebizonyosodott. 

Mint ismeretes, Európa-szerte, így Magyarországon is hatalmas vihart kavart – és a gazdák heves tiltakozását váltotta ki – az EU-nak a nemrégiben nyilvánosságra hozott, újabb hétéves költségvetési tervezete, amely a közös agrárpolitika (kap) költségvetését 84 milliárd euróval (mintegy 33 ezer milliárd forint) vágná meg.

Mezőgazdasági termelők tüntetnek az Európai Bizottság brüsszeli épülete előtt 2025. július 16-án, miután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismertette az Európai Unió hétéves ciklusra szóló költségvetési tervét (Fotó: MTI/ap/Sylvain Plazy)

A terv szerint biztosan korlátozni fogják a területalapú támogatásokat. A kérdés jelentőségét mutatja, hogy évente mintegy 550 milliárd forint területalapú támogatás érkezik a magyar agrárgazdaságba, amely mintegy félmillió ember megélhetését biztosítja.

A 2027 utáni közös agrárpolitika átalakításáról már több mint fél éve elkezdődött a vita. Magyar Péter tavaly őszi országjárásának egyik állomásán erről ezt mondta: „azt hazudozzák a falugazdászok felhasználásával, hogy mi el akarnánk venni a területalapú támogatást a gazdáktól. Hát itt jelzem, hogy senki nem akarja elvenni a területalapú támogatást. Még Brüsszel sem. Ez is egy ordas hazugság.”

Magyar Péter egyik, országjárása állomásán tett állításával ellentétben, Brüsszelben már azt állította, a területalapú támogatásokat mindenképpen át kell alakítani (Fotó: Havran Zoltán)

Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának tavaly októberi ülésén viszont már arról beszélt, hogy a területalapú támogatásokat mindenképpen át kell alakítani, mert 

„kezelni kell azt a nyilvánvalóan tarthatatlan helyzetet, hogy a gazdaságok 10 százaléka az unióban elviszi a földalapú támogatások 80 százalékát, és azt, hogy uniós gazdák 2 százaléka kapja a fejlesztési támogatások 60-70 százalékát (Magyarországon jellemzően a kormányhoz köthető oligarchák)”.

Magyar Péter azt is mondta, hogy az egész unióban, így Magyarországon is „támogatni kellene az intenzívebb, nagyobb hozzáadott értékű, organikus mezőgazdasági termelést a jelenlegi extenzív gabonatermelés helyett”.

Annak fényében azonban, ha megnézzük, milyen emberek veszik körül a pártelnököt, nem csoda, hogy végül ez ügyben is kibújt a szög a zsákból. Egyik bizalmasa ugyanis a zöldbáróként elhíresült agrárközgazdász, Raskó György. 

Ő már már 2022-ben bírálta a földalapú uniós támogatási rendszert, és azért is örült 2003-ban Magyarország jövendő EU-csatlakozásának, „mert akkor a mezőgazdasági politikánkat Brüsszelből fogják vezérelni, nem itthonról”.

Raskó szerint egyébként a gazdák túl könnyen keresnek pénzt a támogatásokkal:

az átlagos – száz hektár termőfölddel rendelkező – családi gazdálkodásnak szerinte kevés befektetett munkával indokolatlanul magas a jövedelme a földalapú támogatással, ráadásul alig kell adót fizetniük őstermelőként. A Tisza Párt másik agrárszakértője, Kökény Attila pedig egyenesen odáig ment, hogy

 idomított csimpánzokhoz hasonlította a magyar gazdákat.

A földalapú támogatások megnyirbálásával kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy ideje motiválni a tanulásra a szerinte „versenyképtelenül” és környezetszennyező módon termelő gazdálkodókat.

A politikus, akinek már a karrierje is egy hazugsággal indult

Sokan hajlamosak elfelejteni, hogy Magyar Péternek maga a politikai karrierje is egy hazugsággal kezdődött: tavaly februárban a Partizánnak adott interjúban még rossz viccnek nevezte azt a felvetést, hogy belépne a politikába. 

Ám rövidesen létrehozta a Talpra, Magyarok! mozgalmat, rendezvényt szervezett március 15-re, majd nem sokkal később bekebelezte a Tisza Pártot, amelyet az önkormányzati és az európai parlamenti (EP) választáson is elindított.

Noha a pártja EP-listáját vezető politikus többször is fogadkozott, hogy mandátumot szerezve sem menne ki Brüsszelbe, a június 9-i választás utáni nyilatkozataiban már úgy érvelt, hasznosabb lenne, ha ő is beülne az Európai Parlamentbe.

Mentelmi jog: kell vagy sem?

Magyar Péter hasonlóképp a mentelmi jog kérdésében is meghazudtolta magát. A Tisza Párt elnöke az európai parlamenti és önkormányzati választások előtti kampányban még a mentelmi jog eltörlését ígérte. 

A tavaly júniusi diszkóbotránya után viszont már egészen másként állt a kérdéshez: esze ágában sem volt lemondani az EP-képviselőként őt megillető jogi védelemről.

Magyar Péter az Ötkert nevű szórakozóhelyen szóváltásba keveredett egy férfival, aki videófelvételt készített róla. A Tisza Párt vezére elvette a férfi telefonját, majd a készüléket a Dunába hajította. Az ügyben a rendőrség garázdaság és rongálás gyanújával indított eljárást, amely később – Magyar Péter EP-képviselői mentelmi joga miatt – átkerült a Központi Nyomozó Főügyészséghez.

 

A szír elnök repülőgépe

A Tisza Párt elnökének egyik legnagyobb port kavaró hazugsága az volt, hogy Magyarországra érkezett a bukott szír diktátor, Bassár el-Aszad repülőgépe. A Magyar Hang egy fotót is közölt, amely szerint Budapesten landolt a szír exelnök, ám a képről hamarosan kiderült, szó sincs erről, és egy 12 éves felvétellel csapták be az olvasóikat. Magyar Péter Facebook-oldalán viszont sokkal később is megtalálható volt az álhírről szóló bejegyzés.

Magyar Péter a Klubrádióban ezután közölte: nincs miért bocsánatot kérnie.

A Tisza Párt elnöke aztán az ATV-ben folytatta az ezzel kapcsolatos téveszméi terjesztését: az Egyenes beszédben arról értekezett, hogy kormányzati szintről nem jelentették még ki, hogy Bassár el-Aszad valóban nem járt itt. 

Magyarék álhírterjesztése ügyében az Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálatot indított, és a polgári titkosszolgálatok részvételével az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is ülésezett, mivel a hamis információ az ország biztonságára nézve is komoly kockázatot jelentett.

Egy kis bennfentes kereskedelem

Emlékezetes, február elején az Index robbantotta ki Magyar Péter részvénybotrányát. A lap arról írt, hogy 2023. július 21-én, pénteken este, tőzsdezárás után az Opus Global Nyrt. részvény-visszavásárlási akciót jelentett be, ami jelentősen növelte a papírok árfolyamát. Ugyanezen a napon, délután három órakor, tehát a tőzsdezárás és az akció bejelentése előtt, Magyar Péter az összes egyéb részvényét eladta, és több tíz millió forint értékben Opus-papírokat vásárolt.

Magyar Péter pár nap alatt milliókat kaszált, csak azért, mert törvénytelenül használhatta fel a hozzá eljutott üzleti információkat (Forrás: Facebook)

A cikk szerint a rá következő hétfőn, tőzsdenyitás után Magyar emelt árfolyamon eladta ezeket a részvényeket, amivel jelentős, több millió forintos haszonra tett szert. 

Fontos, hogy ebben az időben Magyar az MBH, tehát a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó bank felügyelőbizottságában ült, az Opus pedig szintén Mészáros vállalkozása.

Magyar a cikkre úgy reagált, hogy az Index állításaiból egy szó sem igaz, és azt állította, hogy az idézett napon nem vett és nem is adott el részvényt.

Lapunk megírta, Magyar sajátos trükköt bevetve próbál kibújni az ügyből, és azt állítja: a következő héten könyvelték le az ügyletet, így ő nem vásárolhatott pénteken. Vagyis nem követett el bennfentes kereskedést. Azonban a tőzsdén az ügyleteket nem azonnal könyvelik, hanem később. Így könnyen megeshet, hogy a pénteki vásárlás máskor került nyilvántartásba. 

A Magyar Nemzeti Bank, mint tőzsdefelügyelet eljárást indított az ügyben és hosszú kérdéssort küldött a Tisza elnökének, hogy tisztázza a részleteket. A nyilvánosságra került kérdésekből kiderül, hogy Magyar 2023. június 21-én adott megbízást az Opus részvényeinek megvásárlására. 

Vagyis amikor még a nyilvánosság nem tudott a visszavásárlási akcióról, amely később jelentősen megnövelte a cég részvényinek árfolyamát.

Még Varga Judit lehallgatását is letagadta

Magyar Péter nemrég az Európai Parlamentben is hazudott, amikor Jorge Buxadé, a spanyol jobboldali Vox párt EP-képviselője egy kérdéssel fordult a Tisza Párt elnökéhez. A politikus arról érdeklődött, hogy igazak-e azok a hírek, melyek szerint a pártelnök a volt feleségének, három gyermeke édesanyjának, Varga Juditnak a lehallgatásával kezdte a politikai pályáját.

Magyar Péter nyíltan letagadta Brüsszelben, hogy lehallgatta volna egykori feleségét, Varga Juditot (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)

Válaszában Magyar Péter kijelentette: nem lepődött meg, hogy a Fidesz frakciótársa „visszaböfögi” a Fidesz-propaganda aljas hazugságait, az egyéb „propagandahazugságokkal” pedig sem ő, sem a magyar társadalom nem törődik.

Tehát Magyar Péter letagadta, hogy lehallgatta volna Varga Juditot.

Ám arról elfeledkezett a pártvezér, hogy korábban maga vallotta be, hogy lehallgatta volt feleségét.

„Nem vagyok rá büszke, hogy egy ilyen felvételt rögzítenem kellett, arra meg főleg nem, hogy ezt végül nyilvánosságra kell hozni, de néha a szükség törvényt bont”

– jelentette ki. Magyarázkodását úgy folytatta: „ez egy speciális helyzet, 2023 januárjában készült ez a felvétel. Azelőtt soha nem rögzítettem ilyesmit, nem olyan típusú ember vagyok, hogy ilyet teszek.”

Amikor saját aktivistáikat címkézték – az adatbázisbotrány

Nemrég nagy port kavart a Tisza Párt adatbázisbotránya, ugyanis az aktivistákat vállalhatatlan jelzőkkel – például „alkesz”, „rokinyugis” – címkézték, az adatok pedig később kiszivárogtak. Magyar Péter azt állította, hogy orosz módszerekkel végrehajtott titkosszolgálati akció zajlott ellenük, valamint a gépeikre katonai kémszoftvert telepítettek.

A pártelnök állítása szerint egyik Discord-csoportjukból kiszivárgott egy lista, amelyen hozzájuk köthető önkéntesek adatai szerepeltek, zömében olyan személyek, akik valamelyik tiszás közösségi csoportban aktivitást mutattak. Magyar a posztban kiemelte, hogy a szóban forgó Discord-szerver önkéntes szerveződésként jött létre, sem formális, sem informális kapcsolatban nem áll a Tisza Párttal. 

Végül Magyar Péter volt az, aki lebuktatta saját magát, mivel bejelentette, hogy bezárják a szóban forgó Discord-szervert.

Aztán rájöttek a Tisza Pártban, hogy a kellemetlen szivárgás nem a Discordon keresztül történt, hanem egy, az aktivisták koordinációját és képzését bonyolító szűk kör számára belső használatra szánt, ám véletlenül rosszul összeállított Google-dokumentum okozta a botrányt. 

A Mandiner úgy értesült, hogy a párt egyik hölgy alkalmazottja alighanem figyelmetlenségből tévesen állította be a megtekintésre jogosultak körét. Kocsis Máté a közösségi oldalon tudatta, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság leveléből kiderült:

a Tisza Párt maga nyilatkozott a vizsgálat elején, hogy ők voltak az adatbázis kezelői.

Ezzel egyértelművé vált, hogy az adatbázisbotrány kapcsán is hazudott Magyar Péter.

Borítókép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (Forrás: Facebook)