Magyarországon jelentős adóreform lépett életbe 2011 január 1-jén – emlékeztetett Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője. A szakértő a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a korábbi progresszív, többkulcsos személyi jövedelemadót egy egységes, 16 százalékos adókulcs váltotta fel.
A második Orbán-kormány célja ezzel az volt, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá tegye az adórendszert, valamint olyan ösztönzőket teremtsen, amelyek a munkavállalás és a vállalkozás felé mozdítják a gazdasági szereplőket – hangsúlyozta az elemző. Az intézkedéstől azt is várták, hogy mérséklődik a jövedelmek eltitkolása és sikerül visszaszorítani a feketegazdaságot.
Az egykulcsos adó bevezetésének egyik leglátványosabb eredménye a munkaerőpiac élénkülése volt. Az alacsonyabb adókulcs a nettó bérek növekedéséhez vezetett, ami különösen a közepes és magas jövedelmű rétegek esetében ösztönözte a munkavállalást. Ezzel párhuzamosan csökkent a külföldi munkavállalás csábítása a magasabban képzett munkaerő számára, és több szakember döntött úgy, hogy Magyarországon épít karriert.
Kiszivárgott Magyar Péterék terve: brutális adóemelések jönnének a Tisza Párt hatalomra kerülésével
A Tisza Párt elnöke visszahozhatja a többkulcsos adót, amelynek hatásait sokáig nyögte a magyar társadalom. Magyar Péter és baloldali pártjának feltételezett terve újra életre hívná azokat az ügyeskedéseket, amelyek a Gyurcsány-korszakra voltak jellemzők, és kárba veszne az a munka, amit a jelenlegi kormány a gazdaság kifehérítésére fordított.
A bérek nettó értékének növekedése a fogyasztást és a megtakarítási hajlandóságot is élénkítette. A lakosság nagyobb rendelkezésre álló jövedelme erősítette a belső keresletet, ami a gazdasági növekedés egyik motorjává vált. A reform emellett a régióban versenyképesebbé tette a magyar munkaerőt, hiszen az egyszerű és kiszámítható adórendszer vonzóbb környezetet teremtett a magasan képzett szakembereknek és a befektetőknek egyaránt.
A növekvő fogyasztás és a munkaerő-állomány mennyiségi és minőségi bővülése nem csak a GDP-mutatóra hatott kedvezően, hanem egyben további keresletet generált a termékek és a szolgáltatások iránt. Ezek a folyamatok pozitív visszacsatolás formájában tovább emelték a foglalkoztatást, a béreket és a magyar gazdaság teljesítményét.
Az egykulcsos adó bevezetése ráadásul az adófegyelemben is pozitív változásokat hozott.
Az alacsonyabb terhek csökkentették a jövedelmek eltitkolásának ösztönzőit, különösen a magas jövedelműek körében. A rendszer egyszerűsége, átláthatósága és kiszámíthatósága révén olyan gazdasági környezet alakult ki, amely a hosszú távú beruházások és a tisztább jövedelemszerzés számára kedvezőbb alapot teremtett.
