Jó pár nap eltelt a bejelentés óta, tényleg az történt, hogy a korábbi baloldali összefogásnak, baloldali elitnek a másod-, harmadvonalbeli embereit hozták elő – mondta a Szabad Magyarokban, az Alapjogokért Központ és a Hír FM közös, új podcastműsorában Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója Magyar Péter és a Tisza Párt jelöltállítása kapcsán.
MSZP-és önkormányzati kötődésű jelöltek, ex-momentumosok, ex-jobbikosok, volt DK-sok, például, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején a Kincstári Vagyoni Igazgatóság gazdasági igazgatója
– volt sorolta a példákat a főigazgató.
Elvtelenség – jellemezte a helyzetet Szűcs Gábor, a központ elemzője, a Megafon véleményvezére. Ő Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 6-os választókörzetét hozta fel példának, ahol az egyik jelölt az a
Demeter Márk, aki 2020-ban még annak a jobbikos Bíró Lászlónak kampányolt, aki egy helyi szálloda izraeli vendégeit „tetűcsúszdásoknak” nevezte, Budapestet pedig Judapestnek hívta és a náci Németországot dicsérte.
Majd 2022-ben Demeter Márk már az MSZP-és jelöltet támogatta. Szélsőjobbtól a szélsőbalig – hangsúlyozta a véleményvezér.
Az ukrán népet a vágóhídra küldő, a korrupció melegágyának bizonyuló ukrán államgépezetnek ad Brüsszel folyamatosan pénzt, és akar még többet adni, 135 milliárd eurót – utalt Szántó Miklós a kirobbant súlyos ukrán korrupciós válságra és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a tagállamoknak írt levelére.
Ez az éves magyar GDP-nek, nemzeti összterméknek a 60 százaléka, ezt vagy közös hitelfelvételből, vagy a befagyasztott orosz vagyonól, vagy a tagállami befizetésekből, tehát a mi adónkból adná oda, hogy utána Zelenszkij miniszterei aranyvécét tudjanak használni!
Na ez a gáz a sztoriban! – mondta az Alapjogokért Központ főigazgatója.
Én abban az aranyvécében nem azt látom, hogy valaki hú, de jól érzi magát, attól, hogy arany, hanem a saját pénzünket látom benne. Így viszont már rendkívül zavar – mondta Szűcs Gábor. Tovább megyek: nagyon zavar, hogy míg az OLAF-fal és az európai ügyészséggel kiemelkedő a magyar vádhatóság együttműködése, és még egyszer sem sikerült ránk bizonyítani, hogy
itt szisztematikus korrupciós rendszer és olyan visszaosztások működnének, mint Ukrajnában, ennek ellenére, a korrupcióra hivatkozva nem kapunk meg jelenleg 13 milliárd eurót.
Ukrajna, ahol bizonyítottak ezek az esetek, ahol a korrupcióellenes szervezeteket megpróbálják felszámolni, azért, hogy ezek a visszaélések ne derüljenek ki, ott nem 13-at, 135,6 milliárd eurót adnának csak 2026-27-re költségvetés kiegészítésként – hangsúlyozta az Alapjogokért Központ elemzője, a Megafon véleményvezére.
A Szabad Magyarok fenti adását itt nézhetik, hallgathatják meg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!