Mik voltak a gazdaságfehérítés rendszerszintű eszközei?
A Fidesz-kormányok nemcsak az adókulcs egyszerűsítését tartották elsődlegesnek a gazdaságfehérítés folyamatában, hanem egy széles eszközrendszert vezettek be, amely technológiai és jogi eszközökkel is csökkentette az adóelkerülést és a pénzmosást. Ezek voltak:
- online pénztárgépek (2014): valós idejű adatszolgáltatás a NAV-nak,
- ekáer (2015): közúti áruszállítás bejelentési kötelezettsége, az áruforgalom transzparenciájáért,
- a pénzmosás elleni törvény (2017),
- online számlarendszer (2018-tól): minden számla valós idejű beküldése az adóhatóságnak,
- készpénzhasználat korlátozása: a feketegazdaság egyik fő terepének visszaszorítása,
- EPénztárgép és eNyugta bevezetése (2025) egyelőre nem kötelező jelleggel.
Az intézkedések együttes hatása kimutatható, az Európai Bizottság becslése szerint Magyarországon jelentősen csökkent az áf-adórés (azaz a be nem szedett és be nem vallott áfa aránya), ami a feketegazdaság mérséklődésének egyik legfontosabb jelzője.
A kétkulcsos adózás kockázatai
A Tisza Párt által felvetett kétkulcsos modell visszahozná azt a többszintű adózási környezetet, amely a rendszerváltás utáni időszakban is jelen volt, és amely magasabb jövedelemelrejtési arányokat eredményezett. Nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a progresszív adózási rendszerek a gazdaság egyes szegmenseiben növelhetik a feketemunkát, különösen ott, ahol nem elég hatékony az adó beszedése. Emellett a vállalkozók a jövedelmüket – ami lehet munka és befektetések utáni tőkejövedelem – alacsonyabban adózó formákba terelik, azaz elkerülik az adózást.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!