Országszerte vetik az őszi kalászosokat

Vetik a búzát, a vetőmag ára azonban elmarad a meghatározott irányártól. Szakértők szerint ezért a kellő ellátottság és a termelők által előállított, úgynevezett farmer seed vetőmagok magas aránya a felelős, de a vetőmag árát a mindenkori malmi búza árszintje is nagyban befolyásolja.

Elkezdődött az őszi kalászosok, a búza, az őszi árpa vetése, a piaci vetőmagárak általában alacsonyabbak a Vetőmag Terméktanács (VT) által meghatározott
58 400 forintos irányárnál. Beke Béla, a Szegedi Gabonakutató Kht. tudományos munkatársa szerint azért, mert a piacon egyes fajták esetében időnként túlkínálat van vetőmagból. Sok esetben a termelőknek nincs mindig fedezetük a megfelelő minőségű, fémzárolt, csávázott vetőmag vásárlására, ezért gyakori, hogy a gazdák maguk állítják elő szükségletüket. Ez azonban oda vezet, hogy a felújítási arány – ami azt mutatja: az elvetett vetőmag hány százaléka fémzárolt – több év átlagában csak 35-40 százalékos a búza esetében. Beke Béla szerint kívánatos lenne, ha ez az arány hatvan-hetven százalékra módosulna.
A fémzárolt, csávázott vetőmag felhasználását, illetve annak árát a mindenkori malmi búza ára erősen befolyásolja. Ha a malmi búza ára kedvező, akkor a termelők minőségi fémzárolt vetőmagot vásárolnak. Ha azonban az árak kedvezőtlenebbek, akkor a gazdák a vetéshez szükséges mennyiséget visszatartják, saját termésből fedezik a szükségletüket. A kívánatos felújítási arány elérésének feltétele lenne, hogy a mezőgazdasági termékek árát is reálértéken állapítsák meg, nem beszélve arról: az állami támogatásokat is végre EU-konformmá kellene tenni.
A szegedi intézet kalászosfajtái a búzaterület több mint negyven százalékán növekednek, durumbúzáik azonban a termőterület több mint kilencven százalékát fedik le. Az ötven százaléknál nagyobb részesedésű másik hazai nemesítőbázis, a martonvásári kutatóintézet munkatársa, Láng László lapunknak elmondta: lassan indult meg a vetőmagpiac, három héttel ezelőtt még úgy nézett ki, túltermeléssel kell számolni, és ez lefelé mozdította az árakat, amit segített a termelők türelmetlensége is, hisz ők értékesíteni akarták árujukat. A szakember elmondta: a termelők keresik a jó vetőmagot, mert megtapasztalták, hogy csak minőségi búzával jelenhetnek meg a piacon, és a takarmány minőségű búzát nem érdemes termelniük.
A „házi” vetőmag-előállításról Láng László elmondta: legális, az unióban azonban már engedélyköteles tevékenységnek számít, és csak az igazán kis gazdaságok nem kötelesek licencdíjat fizetni.
A farmer seed jelenséget, azaz a saját célra termelt vetőmagok magas arányát okolja a minőségi vetőmagok meghatározottnál alacsonyabb áráért Kolop László, a Kite Rt. vetőmag-kereskedelmi üzletágvezetője is. Szerinte ez a szürkeforgalom elég magas ahhoz, hogy leszorítsa a minőségi vetőmagok árát. Ha e vetőmagot nem fémzároltatják, akkor a viszontnemesítő sem kapja meg utána a tonnánkénti négyezer forintos licencdíjat.