Pakisztáni választás kérdőjelekkel

Közönséges szemfényvesztés, vagy a demokrácia új korszaka? – vetődik fel többekben a kérdés a szerdai pakisztáni választás előkészületeit figyelve. Nos, ahogy vesszük. Hiszen míg Musarraf elnök korábban garanciát vállalt a voksolás tisztességes lebonyolítására, addig emberjogi szervezetek már most választási manipulációval és az ellenzék megfélemlítésével vádolják az ország vezetését.
Egy biztos: Pervez Musarraf – aki 1999-ben vértelen puccsal ragadta magához a hatalmat, kormányfőnek, majd rá két évre államfőnek kiáltotta ki magát, és áprilisban egy meglehetősen vitatott népszavazás további öt évre meghosszabbította elnöki mandátumát – nem hagyott sok mindent a véletlenre. Júliusban ugyanis az elnök rendelettel korlátozta politikai ellenfelei esélyeit a kormányfői tisztség elnyerésére. Így nem lehet miniszterelnök az a személy, aki korábban már két kormányfői megbízatást kapott – akár kitöltötte mandátumát, akár nem. A határozatot kis túlzással két politikusra „szabták”, hiszen a jelenleg száműzetésben élő Navaz Sarifnak és (főként) Benazir Bhuttónak jó esélyei lennének a voksoláson, ám mindketten már két ízben is álltak a pakisztáni kormány élén, és ekként el sem indulhatnak a megmérettetésen.
A rendelet egyébként azt is megszabja, hogy a jelölteknek egyetemi végzettséggel kell rendelkezniük, így pedig több honatyának – egyes vélemények szerint a korábbi parlament kilencven százalékának – eleve búcsút kell mondania az országgyűlésnek. Megfigyelők szerint azonban ezt az elnök a legkevésbé sem bánná, hiszen nemegyszer hangot adott már annak a véleményének, hogy a kilencvenes években a civil politikusok korruptsága és hozzá nem értése okozta a legtöbb kárt az országnak. Musarraf vérfrissítést akar és – ahogy ő mondta – jól képzett vezetők új nemzedékével képzeli el a változást.
Amit egyébként a hadsereg sem bánna, a viszonylag ismeretlen fiatal politikusok ugyanis valószínűleg nem konfrontálódnának olyannyira a katonai vezetéssel. Bárhogy is alakuljon egyébként a választás, a hadseregnek a továbbiakban is megkérdőjelezhetetlen szerepe lesz. Főként, ha életbe lépnek azok az alkotmánymódosítások, melyeket az elnök korábban javasolt. Pervez Musarraf ugyanis komolyan fontolgatja egy nemzetbiztonsági tanács felállítását, amelynek hatalmában állna a kormányt meneszteni, ezenkívül pedig ellenőrző, felülbíráló funkciót látna el. Elnökként és a hadsereg vezetőjeként maga Musarraf két kulcspozíciót foglalna el a testületben.
Az ellenzék zúgolódik és egészségtelen hatalomkoncentrációt emleget, ám nem kevesen vannak, akik úgy vélik, hogy Pakisztánban elengedhetetlenül fontos a hadsereg – a védelemben és a politikában egyaránt. (Mindenesetre elgondolkodtatók Pervez Hoodbhoy pakisztáni atomfizikus szavai, aki a Newsweek magazinnak nyilatkozva úgy vélte: „Minden országnak van hadserege, de Pakisztánban ez fordítva van – itt a hadseregnek van országa.”)