Pénzcsaták Brüsszelben

A brüsszeli csúcson nem születnek majd „végleges és hivatalos döntések”, ellenben a tizenötöknek olyan általános hivatkozási keretről kellene megállapodniuk, amelyek alapján a koppenhágai csúcsig lezárhatók a tárgyalások – jelentette ki Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke a tegnap kezdődött csúcstalálkozó előtt.

Forró témákkal kezdtek Brüszszelben a tizenötök, s mondhatni rögtön a dolgok közepébe vágtak: az első napirendi pontok között ugyanis a bővítés finanszírozása szerepelt. A legutóbbi, Sevillában tartott csúcson az unió tagjai arra tettek ígéretet, hogy legkésőbb november elején ismertetik a tagjelöltekkel a bővítés finanszírozásának nyitott kérdéseivel kapcsolatos közös álláspontjukat. Ehhez legalábbis az alapvető elvi jelentőségű problémákról megállapodásra kellene jutniuk Brüsszelben.
A csúcstalálkozót megelőzően az Európai Bizottság elnöke úgy vélte: a csúcs egyik célja az, hogy a tagállamok megállapodásra jussanak arról, a bővítéssel összefüggésben mennyi pénzt hajlandók áldozni a közös mezőgazdasági politikára (CAP). Fontosnak nevezte, hogy a tagállamok ne tegyék függővé a bővítést a CAP reformjától. A csúcson ezért szerinte olyan elvi megállapodást kellene elérni, amely egyrészt biztosítaná a CAP fenntarthatóságát, másrészt a jelenlegi tagállamokéval azonos jogokat szavatolna az újonnan csatlakozóknak. A bővítés költségeivel kapcsolatban Romano Prodi hangoztatta, hogy a bizottság által javasolt finanszírozási csomag maradéktalanul megfelel az 1999-es berlini csúcson meghatározott kereteknek. Prodi szerint a csúcson nem „végleges és hivatalos döntések” születnek, ehelyett a tizenötöknek olyan általános keretről kellene megállapodniuk, amelyből kiindulva a tagjelöltek is meghatározhatják álláspontjukat, és amelynek alapján koppenhágai csúcsig lezárhatók a tárgyalások.

Holland jóváhagyás. A holland parlament jóváhagyta az ország ügyvezető kormányának az unió bővítésével kapcsolatos elképzelését. Ennek lényege: Hollandia támogatja tíz tagjelölt, köztük Magyarország 2004-re tervezett felvételét, de meg akarja vonni a leendő új tagoktól a közös ügyekbe való beleszólás jogát azokon a területeken, amelyeken esetleg nem teljesítik az EU követelményeit. A holland jobbközép koalíció összeomlása sokakban keltett olyan aggodalmat, hogy ez a fordulat megakaszthatja a bővítéssel kapcsolatos döntési folyamatot, mert a széteső holland kormánykoalíció, illetve a holland parlament esetleg nem tud megegyezni a bővítés támogatásának feltételeiben. (MTI)