Politikai vihar a zalai Deák-kúria körül

Deák Ferenc méltatlanul elhanyagolt kehidakustányi kúriája jövő októberben, a haza bölcse születésének bicentenáriumán régi pompájában fogadhatná a látogatókat. A kúria megmentésére létrehozott alapítványnak azonban pillanatnyilag nincs legitim kuratóriuma. Boros Imre volt PHARE-miniszter sikeres lobbizása révén sikerült előteremteni a felújítás költségeit, de az elnök és az alapítók viszonya a kormányváltás után megromlott. Boros szerint ennek az MSZP Zalában is megnyilvánuló hatalmi arroganciája az oka. Az alapító ugyanakkor elutasítja, hogy politikai szempontok vezetnék.

A Zala megyei Kehidakustány kúriáját a híres Hertelendyektől vásárolta meg a Deák-família, s miután a haza bölcse odaköltözött, a reformkor meghatározó egyéniségeinek találkozóhelye lett, s az maradt a kiegyezés után is. A szocializmus évei alatt a Deák-kúriát téeszirodának, tanítói lakásnak és más méltatlan célokra használták, miközben az épület egyre pusztult. A rendszerváltozás után sokáig minden maradt a régiben, de 1997-ben a Zala megyei közgyűlés és Kehidakustány település a kúria megmentésére létrehozta a Deák Kúria Alapítványt. Azonban évekig nem történt előrelépés, annak ellenére, hogy Vastagh Pált, a Horn-kormány igazságügy-miniszterét is többször meghívták, és kérték a közbenjárását. A szociálliberális kormány leköszönése után, 1999-ben – dacára annak, hogy a megye MSZP-s vezetésű volt – felkérték Boros Imre akkori PHARE-minisztert, vállalja el a kuratóriumi elnökséget.
– Nyilván azért kértek fel, mert remélték, hogy talán segíthetek a források előteremtésében. Ennek tudatában örömmel tettem eleget a meghívásnak, és azt mondtam, ez egy fontos, tisztességes kezdeményezés, a kúria felújítása nemzeti ügy – hangsúlyozta Boros Imre.
Sokáig semmiféle gond nem volt a kuratórium és az alapítók közötti együttműködéssel. Boros sikeres lobbizásának köszönhetően úgy tűnt, Deák bicentenáriumára a régi fényében tündökölhet a kúria. Az első baljós jelek az országgyűlési választások előtt mutatkoztak.
– Egyesek megpróbáltak a Deák-kúria ügyével politizálni. A Zalai Hírlapban a kehidakustányi polgármester úgy nyilatkozott: ha Deák Ferenc élne, most bizony milyen szomorú lenne… Akkor már túl voltunk az alapvető állagmegóvási munkákon. Az első szakaszban megcsináltuk a tetőt, ami már olyan állapotban volt, hogy a falakat áztatta a víz. A következő körben elkészült a falszigetelés, ami költséges, nagy munka volt. A forrásokat mások mellett a kultusztárca és a Miniszterelnöki Hivatal biztosította, ez az összeg az első menetben csaknem negyvenmillió forintot tett ki. Azután vettünk egy nagy levegőt, és elhatároztuk, hogy a többit is előteremtjük valahogyan – emlékezett a volt miniszter.
– Végül is sikerült elérni, hogy a kulturális és a gazdasági tárca közösen százmillió forinttal támogassa a kúria felújítását. Ebben igen nagy része volt Bubits Tamás főépítésznek, a kuratórium titkárának, aki emellett még a megyei műemlékvédelmi hivatallal is folyamatosan „csörtézett” az engedélyek miatt, mert valamiért ott sem volt teljes mértékben pozitív az illetékesek hozzáállása – állította Boros Imre.
Szerinte a kormányváltás után komolyan kezdett elmérgesedni az alapítók és a kuratórium viszonya. Először arra kérték a testületet, hogy számoljanak be az alapítvány munkájáról, amit meg is tettek. A dokumentumot a közgyűlés elfogadta. Ezután egy határozattal váratlanul megváltoztatták a testület személyi összetételét. Két kurátor – köztük Bubits Tamás – munkájára nem tartott igényt a továbbiakban az alapító. Boros Imrét felháborította a döntés, mivel úgy ítélte meg, a főépítész szakértelmére feltétlenül szükség van a továbbiakban is.
Mivel tiltakozásának nem volt foganatja, augusztus végén bírósághoz fordult, megfellebbezve a bejegyzést.
– Állítólag a Zala megyei közgyűlés közös határozatot hozott a személycserékről a társalapítóval, de az időpontok nem stimmeltek. És nem csak ez az egyetlen jogilag támadható pont az eljárásban – vélte Boros Imre. Annyi bizonyos: a bírósági eljárás végéig nincs legitim kuratóriuma az alapítványnak, így a munkákkal kapcsolatban döntéseket sem hozhatnak.
Az alapító és Boros Imre teljesen eltérően ítéli meg a helyzet hatását a kúria felújításának ügyére.
– Hoztak egy határozatot, amiben felszólítanak, álljak el a bírósági eljárástól, mert az akadályozza a kúria felújítási munkáinak folyamatát. A kuratórium jelenleg valóban működésképtelen, de ez nem oszt, nem szoroz, mivel az alapító közgyűlés és a társalapító önkormányzat mandátuma is lejárt. Akkor miről beszélünk? – tette fel a kérdést az elnök, aki úgy látja, a választásokig nincs jelentősége, hogy visszavonja-e az eljárást. Boros leszögezte: az alapítvány ügyében azt fogja tenni, amit az újonnan megalakuló közgyűlés jónak lát.
– Ha azt kéri tőlem az új vezetés, hogy lépjek vissza a bírósági eljárástól, megteszem. Arra fogom őket kapacitálni, hogy záros határidőn belül pótolják a kuratóriumi tagokat – ismertette álláspontját.
A helyzet elfajulása Boros szerint egyértelműen politikai okokra vezethető vissza. Mint fogalmazott, a kormányváltás után az MSZP politikai irtóhadjáratot tartott a megyében. A kuratóriumi tagok indokolatlan és értelmetlen személycseréje – úgy véli – csak csepp volt a tengerben, mely leginkább politikai erődemonstrációnak fogható fel. Varga László, a megyei közgyűlés szocialista elnöke ezt a feltételezést elutasította, arra való hivatkozással, hogy ha valóban ez lett volna a cél, a személycseréket Borossal kezdhették volna, de nem ezt tették. Nemzeti ügyről lévén szó, ez meg sem fordult a fejükben. Varga szerint éppen a volt miniszter az, aki fitogtatja az erejét, mivel „mostanában kicsit elfogyott körülötte a levegő” – fogalmazott a közgyűlési elnök.
Mint mondta, tény, hogy a százmilliós támogatás megszerzésében oroszlánrésze volt Boros Imrének, de a munkák gyakorlatilag leálltak. Attól tartottak, ha minden marad a régiben, elvesztik a két Széchenyi- pályázaton megnyert pénzt. Szerintük a késlekedésért Bubits Tamás, a kuratórium titkára volt felelős, ezért döntöttek úgy, hogy lecserélik. Varga hangsúlyozta: Bubits utódjául a hivatal egyik olyan szakemberét jelölték ki, akinek a beruházások megvalósításában 20-30 éves gyakorlata van. Hozzátette azt is, hogy a személyi döntéseknél nem vették figyelembe a múltbéli érdemeket, csakis arra koncentráltak, hogy a Deák-ház a lehető leghamarabb elkészüljön. Ezt akadályozza a kuratórium elnökének bírósági fellebbezése. Boros viszont állítja: nem igaz, hogy Bubits munkája kifogásolható lett volna, késlekedésről pedig nincs szó.
Szerinte a viszonyokra és Varga szerepére jó példa, hogy közbenjárására a kormányváltás után egy napon rúgták ki a megyei FM-hivatal elnökét, Kis Bódog Zoltánt, aki tizenkét éve mindenki megelégedésére végezte munkáját, és annak feleségét, aki egy idős-szociális intézmény megbecsült vezetője volt. Mindez „véletlenül” annak a napnak az évfordulóján történt, mikor Kis Bódog apját az ávósok annak idején elvitték. De mennie kellett a megyei földhivatal és a munkaügyi hivatal vezetőjének is, akik szintén feddhetetlen, remek szakemberek voltak. Varga ezzel kapcsolatban csak annyit jegyzett meg: nincs köze az elbocsátásokhoz, de az is kiderült, hogy nagyon is helyénvalóak voltak. Példaként éppen Kis Bódog ügyét említette, aki leváltása után a Fidesz megyei listáját vezeti.
– A munkaügyi központ leváltott igazgatója szintén szerepel a Fidesz-listán. Bebizonyosodott, hogy korántsem pártatlan képviselőként látták el a hivatalok vezetését – fejtette ki véleményét a szocialista közgyűlési elnök, de azt már nem indokolta, hogy egy alapvetően szakmai feladatkör ellátását hogyan befolyásolja a pártszimpátia.
– Mint az ötvenes években: meg akarták mutatni, hogy a hatalomátvétel után „mi az ábra”, az általános miheztartás végett. Aki velük van, annak jön a Kánaán, aki pedig nincs, az nem jó idők elé néz. Csapataiknak a megfélemlítésen túl az ígérgetés a másik fontos módszere. Medgyessyék áprilisi jóléti ígéretei már rég elolvadtak – ingyen tankönyv, alacsonyabb adó –; itt Zalában is leállított létfontosságú beruházások tanúskodnak arról, mit is jelentett valójában a kormányváltás az országnak – összegezte véleményét Boros Imre.