Rakétavédelem felsőfokon

Héberül Hec, azaz nyíl, angolul Arrow elnevezésű rakétaelhárító rendszert javarészt amerikai anyagi támogatással fejlesztette ki Izrael, s a kísérleti lövészeteket követően 2000 márciusától megkezdődött a rendszerbe állítása is. Újabb ütegeinek telepítésével a közel-keleti állam – a lehető legkisebb hírverés mellett – az első olyan országgá válik, melynek teljes területét rakétaelhárító rendszer fogja védeni a harcászati-hadműveleti rakéták csapásaitól.
Az Arrow fejlesztésének története hosszú időre nyúlik vissza, hiszen Tel-Aviv mindig is tisztában volt azzal, hogy az ország kis méretei miatt kis hatótávolságú rakétafegyverekkel is lehetséges stratégiai célpontjainak támadása. A fenyegetés mindazonáltal csak 1991 januárjában vált valósággá, amikor a Kuvait felszabadítása érdekében, Irak ellen indított amerikai támadás nyomán Bagdad továbbfejlesztett, nagyobb hatótávolságú Scud-rakétáival (Al-Huszein) tűz alá vette Izraelt, igaz, csak hagyományos robbanótölteteket használva. Az országba telepített amerikai Patriot légvédelmi rakéták lényegében tehetetlennek bizonyultak, mivel elsősorban repülőgépek ellen tervezték azokat. A kifejezetten Izrael védelmét célzó program – melynek technikai akadályai is voltak korábban – ezzel a kudarccal vette kezdetét.
A cél egy olyan rendszer és ellenrakéta megalkotása volt, mely elég magasan és távol fogja el a támadó rakétákat ahhoz, hogy esetleges tömegpusztító fejrészük ne okozhasson kárt az ország területén. Az Arrow ezért akár 40 kilométer magasan, a hangsebesség kilencszeresével repülve is képes eltalálni célját. Az Arrow–1 tesztcélokat szolgált, első sikeres lövészetét 1999 szeptemberében bonyolították le. Arrow–2 néven kezdődött meg a sorozatgyártás, és az izraeli védelmi erők légierejének alakulatait is ezzel látják el. Az Egyesült Államok a teljes program egymilliárd dolláros költségvetésének legalább 60 százalékát állta, s ez vonatkozik nemcsak a közös fejlesztésre, hanem a sorozatgyártásra és az ütegek rendszerbe állításának finanszírozására is. Washington megfigyelők szerint elsősorban azért szán ilyen jelentős összegeket a programra, mert sajtát csapatait is hasonló rendszerrel kívánja oltalmazni a jövőben, másrészt viszont tart attól, hogy amennyiben egy Izrael elleni iraki rakétatámadás tömegpusztító fejrésszel sikeres lenne, a zsidó állam nem habozna bevetni válaszul letagadott nukleáris fegyvereit.
Hasonlóképpen, javarészt amerikai finanszírozásból két másik rakétavédelmi program is fut Izraelben. Az egyik – a BPI néven futó – olyan rendszer megépítését célozza, mely a támadó rakétákat közvetlenül azok indítása után, emelkedés közben semmisítené meg. A másik fegyver, a nagy energiájú harcászati lézer (THEL) elsősorban sorozatvetőkből kilőtt kisrakéták, az úgynevezett katyusák ellen használható. Ezeket a Hezbollah Irán-barát szervezet előszeretettel alkalmazta Dél-Libanonból az észak-izraeli települések ellen, ám az utóbbi időben nem hallani használatukról. A THEL alighanem alkalmas lesz a palesztin területekről kilőtt, házilagos barkácsolású Kasszin-rakéták megsemmisítésére is.