Rászorulók kapják a hamis ruhákat

Évente körülbelül 150–200 millió forintjába kerül a vám- és pénzügyőrségnek a lefoglalt, több milliárd forint értékű áru tárolása. Szinte nem múlik el hét anélkül, hogy legalább egy nagyobb értékű hamis, csempészett, esetleg egyéb ok miatt törvénybe ütköző szállítmányra ne bukkannának a hatóság munkatársai. Az elkobzott portékák között az utóbbi időszakban jelentősen megnövekedett a hamisított márkás ruhaneműk száma.

Ezeket akár egy évnél is tovább – elszállításukig – kénytelenek raktározni a vámosok. A hatóság és a különféle civil szervezetek együttműködésének köszönhetően a ruhák és cipők rászorulókhoz kerülnek. Sipos Jenő alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága szóvivője a Magyar Nemzetnek elmondta: a kábítószer- és cigarettacsempészet folyamatos növekedése mellett a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen megnőtt a hamis ruhaneműk és cipők aránya. Ezt jól példázza, hogy idén eddig több száz millió forint értékben foglaltak le a vámosok ilyen árut.
A legnagyobb fogás augusztusban volt, amikor a járőrszolgálat 11 ezer pár, 400 millió forint értékű hamisított márkás cipőt talált. De a tavalyi legnagyobb lefoglalt szállítmány is (2001 márciusában) 200 millió forintot értékű volt.
Sipos Jenő szóvivő kifejtette: hamis ruhákat és cipőket hasonló arányban találnak a pénzügyőrök a határokon, mint az országon belül. A VPOP központi járőrszolgálatának kialakult ellenőrzési területei vannak, s az aluljárók, valamint a piacok elárusítóhelyeinek rendszeres ellenőrzései nyomán legtöbbször eljutnak a raktárokig is. Itt jóval nagyobb mennyiségű árucikkre akadnak, s fel tudják számolni az adott csempészhálózatot is. Főként távol-keleti külföldiek űzik ezt az ipart, s az országba általában jelöletlenül érkező árut kisipari módszerekkel, családi házak garázsaiban, pincéiben és egyéb bérelt rakárakban látják el a hamis márkajelzéssel.
A lefoglalt ruhák és cipők eredetét és eredetiségét a Márkavédők Egyesületének szakemberei állapítják meg, akik jól ismerik az egyes világmárkákat forgalmazó cégek legújabb kollekcióit. Így az anyagokból, varrástípusból, gyártástechnológiából könnyedén felismerik a szinte kivétel nélkül gyenge minőségű hamisítványokat.
Az elkobzott árut ezután a Karitatív Tanács igyekszik eljuttatni a rászoruló gyerekeknek, nagycsaládosoknak, hajléktalanoknak. Ennek érdekében egyezkedniük kell az egyes márkavédjegy-tulajdonosokkal, akik általában csak akkor egyeznek bele a termékek karitatív célú felhasználásába, ha azokat megfosztják a hamis címkéktől. Ekkor a tanács – saját költségén – szociális foglalkoztatókhoz (legtöbbször a Megváltozott Munkaképességűek Szakszervezetéhez ) fordul, akik elvégzik a márkátlanítást. Előfordul azonban, hogy az aprólékos munkát a tanácsnak nem éri meg finanszírozni, ilyenkor a VPOP által felajánlott termékeket el sem hozzák a vámáruraktárakból.
Sipos Jenő beszámolt arról is, hogy a VPOP-nak évente körülbelül 150–200 millió forintjába kerül a lefoglalt, több milliárd forint értékű áru tárolása. A csempészett cigarettát és kábítószert kell a legkevesebb ideig raktározni, mivel azokat a nemzetközi egyezmény értelmében megsemmisítik. A hamis ruhaneműket egészen addig kell tárolni, amíg azokat a márkátlanítás céljából el nem szállítják. Ez viszont a márkavédjegy-tulajdonosokkal való hosszas jogi procedúra miatt akár egy évnél több időt is jelenthet. A raktárakban helyezik el továbbá az egyéb elkobzott műszaki cikkeket, ékszereket, amelyeket a VPOP tovább értékesít a velük szerződében álló üzlethálózatoknak. Azokat az árukcikkeket, amelyek végül nem kellenek senkinek, megsemmisítik – tette hozzá a szóvivő.
*
A hamis ruhaneműk márkátlanítását a Megváltozott Munkaképességűek Szakszervezetének szociális foglalkoztatottjai végzik. Iszkra Ferencné elnök lapunknak elmondta: az 1993-ban magalakult szervezet január óta foglalkozik márkamentesítéssel. Ennek érdekében áprilisban, a VI. kerületben létrehozott egy üzemet. Azóta, több mint száz foglalkoztatott, kilencvenezer, összesen 420 millió forint értékű cipőt, és ruhaneműt márkátlanított.

Közösen döntenek. A Karitatív Tanács 2000. augusztusában alakult meg azzal a céllal, hogy a hatóságok büntető- és szabálysértési eljáráskor elkobzott, a személyes szükségletekre szolgáló termékek közérdekű felhasználását lehetővé tegye. Az Egészségügyi és Szociális Minisztérum égisze alatt működik, elnöke a mindenkori miniszter. Tagszervezetei : a Magyar Karitasz Alapítvány, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökomenikus Szeretetszolgálat és a Magyar Vöröskereszt. A tagszervezetek saját ismereteik alapján döntik el, hogy a hatóságok felajánlásait (ezek 90 százaléka a VPOP-tól származik) a rászorulók mely csoportjához juttatják el.