Széchenyi-terv: e hónapban végleg elhal

Október 15-én, azaz ma zárul hivatalosan a Nemzeti fejlesztési terv (NFT) stratégiájának társadalmi egyeztetése. Az előző kormány által meghirdetett gazdaságfejlesztő program, a Széchenyi-terv még megmaradt pályázatainak befogadási határideje viszont két hét múlva esedékes.

Október 31. után tehát megszűnik a pályázati forrásokhoz való hozzáférés. A jelenlegi kormánynak a jogszabályok szerint 2003. február 28-ig van lehetősége kihirdetni azokat az új pályázatokat, amelyekről konkrétumokat nem, általánosságokat viszont annál többet hallhattunk. Júliusban Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter így nyilatkozott: a kormány a Széchenyi-tervben – már az EU-csatlakozás jegyében – a kis- és a középvállalatok uniós felkészülésének támogatását tekinti fő céljának. A kora őszre ígért elképzelések helyett nem készült el más e téren, mint az a Fehér Könyv, amely az előző kabinet idején beérkezett pályázatokat vizsgálta át.
Csillag István azt nevezte az egyik legfontosabb feladatnak, hogy a Széchenyi-terv a tapasztalatszerzést szolgálja. Azaz annak gyakorlati megismerését, hogy milyen feltételekkel kell ilyen pályázatokon részt venni az Európai Unión (EU) belül. Igyekeznek megmutatni az érintett cégek számára az utat, hogy merre megy a világ és az ország, és az orientáláshoz a pénz a leghatékonyabb eszköz. Az elképzelésnek része, hogy a tárca Nemzeti fejlesztési tervet (NFT) készít, amelynek a Széchenyi-terv fontos pillére lesz, a kettőnek egybe kell csúsznia – mondta.
Cséfalvay Zoltán egyetemi tanár lapunknak elmondta: véleménye szerint ezzel az a legnagyobb baj, hogy nem látni, milyen pályázatok indulnak jövőre s hogy egyáltalán lesz-e folytatás. Azt hangoztatják, hogy nincs még kész a 2003. évi költségvetés, ezért nem tudni, mire mennyi pénz jut. Ám az a tény elsikkad – folytatta Cséfalvay –, hogy nem a Nemzeti fejlesztési terv, hanem csak annak stratégiája készült el, s ezt bocsátották társadalmi vitára.
Kiemelte: úgy véli, ez a disputa „erőtlenre” sikeredett, s híre nem is jutott el kellőképpen azokhoz, akiket a leginkább érint. Az NFT stratégiájáról elmondta: túl terjengős, parttalan, kevés konkrétumot tartalmaz, s nincsenek súlypontjai. S ha valóban a gazdaság és az abban tevékenykedő kis- és középvállalkozói szektor fejlesztése az NFT legfőbb feladata, akkor sokkal helyesebb lett volna, ha a gazdaság fejlesztésének irányába súlyoz a tervezet – emelte ki.
Cséfalvay közölte: nap mint nap arról hallani, hogy minden kardinális problémát az EU-ból érkező pályázati pénzek segítségével kíván megoldani majd a kormány. Mi több, folyamatosan arról beszélnek, hogy az uniós pénzekhez adnak társfinanszírozásként forrást. Csakhogy fordítva ülnek a lovon – figyelmeztetett az egyetemi tanár, aki emlékeztetett: az NFT keretében Magyarország akar fejleszteni, s ehhez ad az EU társfinanszírozás címen pénzt. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban sem hátrálhat ki a kormány a támogatások anyagi vonzatai elől, hiszen azokhoz a projektekhez, amelyekhez az állam nem ad támogatást, az EU sem fog.
Cséfalvay szerint miután az NFT-nek csak az egyik pillére a hazai gazdaság versenyképességének javítása, nem lehet tudni, hogy ez milyen mértékű finanszírozást kap. Félő, hogy az öt pillért egyaránt 20-20 százalékkal akarják finanszírozni, így nem a gazdaság fejlesztése lesz a nemzeti program motorja.
Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy mely vállalkozói csoportokat, régiókat, foglalkozási rétegeket érinthet előnyösen vagy hátrányosan az EU-csatlakozás. Úgy vélte, hogy a hazai szakma e kérdéskört nem elemezte, és átengedte a politikusoknak.