A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) vezetői posztjának betöltésére mások mellett felmerült Kuncze Gábor SZDSZ-pártelnök neve is. A Csillag Istvánt kritizálók egyik érve lehet, hogy késik a Széchenyi-terv folytatását szavatoló, a kis- és a középvállalkozóknak a nyárra ígért beruházásélénkítési program.
Nagy Rózát, a program kidolgozásával megbízott helyettes államtitkárt a közelmúltban menesztették a tárcától, helyét Apatini Kornélné foglalta el, aki egy teljesen új koncepció szerint kezdte el a munkáját. A Széchenyi-terv pályázatainak egy része október 31-én befejeződik, és mivel még az új koncepció elvei sincsenek meg, várhatóan jövő február-március előtt nem indulhat be a rendszer.
*
A Csillag István gazdasági miniszterrel kapcsolatos kritikai észrevételek között az is szerepel, hogy késik a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. indulása. További érv a tárca vezetőjének a távozása mellett, hogy ellentmondásokba keveredett az autópálya-építés mértékét, illetve a beruházás finanszírozását illetően.
Kiszivárgott hírek szerint például e téren súlyos nézetkülönbségek vannak a Pénzügyminisztériummal (PM) is. Miközben a gazdasági tárca akár 800 kilométernyi autópálya megépítését is lehetségesnek tartja, a PM legszigorúbb változata jelenleg 59 kilométerről szól.
Az is problémák forrása lehet, hogy az Okos Magyarország program keretében a minisztérium a multicégeknek egy, járuléktámogatásra, telephelyválasztásra és foglalkoztatási munkaerőképzésre vonatkozó kedvezménycsomagot hirdetett, a tárca vezetője mégsem tudta megakadályozni az IBM Magyarországról történő kivonulását, amely az utóbbi évek legnagyobb leépítése volt. Nem kizárt, hogy a multicég távozási szándékának megelőzése is szerepet játszhatott az Okos Magyarország program egyes pontjainál.
Az oktatási tárcából és a háttérintézményekből származó hírek szerint napirenden van a minisztérium SZDSZ-essé „tétele”, azaz a szocialista politikai államtitkár kikerülne a stábból, cserébe pedig az MSZP megkapná az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot, amelyben Kovács Kálmán miniszter (SZDSZ) éppen olyan súlytalan szerepet tölt be, mint az OM-ben Hiller István (MSZP) politikai államtitkár.
Politikai elemzők úgy vélik: Hiller protokolláris feladatokat kap, nem látszik azonban, hogy a döntésekben a szocialista álláspont érvényesülne. Az iskolaszerkezet átalakításával kapcsolatban például Magyar Bálint egyre többször jelzi, hogy a 6+4+2-es rendszerre kellene átállni, ami ellen a szocialisták korábban határozottan tiltakoztak. A hírek szerint a szocialisták másodlagos szerepére utal a jászladányi iskolaügyben hozott miniszteri döntés kommunikálása is. Ismert, hogy a bíróság már elsőfokú ítéletében kimondta, nem állja meg a helyét a jászladányi alapítványi iskola ügyében hozott döntés. Jelzésértékű, hogy Font Sándornak (MDF) a parlamentben ezzel kapcsolatban feltett kérdéseire minden alkalommal Hiller Istvánnak kellett válaszolnia, akkor is, ha az ülésteremben volt az oktatási miniszter. Egyes elemzők szerint jól látható, hogy a szocialisták személyzeti politikája nem érvényesült az oktatási tárcánál, hiszen több államtitkárt, vezetőt a szabad demokraták választottak ki. Sári Lajos szakképzési helyettes államtitkár az SZDSZ pártigazgatója volt, Sipos János közoktatási helyettes államtitkár is inkább a szabad demokratákhoz sorolható, Hriczu Anita, az OM kabinetfőnöke pedig az SZDSZ-ben Magyar Bálint sajtósaként dolgozott. Stark Antal közigazgatási és Medgyes Péter, a nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárok pedig korábban is a mostani miniszter munkatársai voltak.
Erdogan
Erdogan megerősítette álláspontját Ciprus kapcsán
