Szenvednek az állatok a kamionokon

Az állatkereskedők minden évben élő juhok, sertések, szarvasmarhák millióit, lovak százezreit és szamarak ezreit hurcolják keresztül Európán. Az exportállatok eközben iszonyú szenvedést élnek át, ezért a zöldek azt szeretnék, ha szigorítanák az előírásokat, és csökkentenék az utak időtartamát.

Egész Európát keresztül-kasul szelik a nemzetközi élőállat-szállítási útvonalak. Az állatok a szállítás során nagymértékben ki vannak téve a fájdalomnak, a sérüléseknek és a betegségeknek, gyakran pihenés nélkül, éhezve és szomjazva kénytelenek utazni a túlzsúfolt kamionokban. Hollandiából évente egymillió malacot – hizlalás céljából – és ugyanennyi vágósertést exportálnak Dél-Európába, de jelentős Írország borjúexportja, illetve az EU szarvasmarha-kivitele a Közel-Keletre és Észak-Afrikába – olvasható a Rex Alapítvány Nemzetközi vágóállat-kereskedelem című tájékoztató anyagában. Évente több százezer juhot, szarvasmarhát, lovat és szamarat exportálnak kelet-európai országok az unió vágóhídjaira. Ezek az utak elérhetik a nyolcvan-kilencven órás időtartamot is. Magyarország kevésbé jelentős exportőr, ellenben a szállítási útvonalak csomópontjában található. A lovak többségét hazánkon át Lengyelországból, a balti államokból és Romániából szállítják főleg Olaszországba. Magyarországra érve már igen rossz állapotban vannak, a lovak könnyen eleshetnek az éles kanyarokban, ilyenkor többnyire erőszakkal próbálják őket talpra állítani.
Szintén a nemzetközi állatszállítás áldozatai a juhok és a bárányok. Egy-egy kamionra hat-nyolcszáz egyedet is felzsúfolnak, megfelelő ellátásuk ezért szinte lehetetlen. Német felderítők végigkövettek egy szállítmányt Lengyelországból Dél-Olaszországig, amely hat-nyolc hetes bárányokból állt, az út időtartama hatvan óra volt.
Kaufer Virág, a Fauna Egyesület gazdasági állatvédő csoportjának vezetője lapunknak kijelentette: a Romániából érkező szállítmányok esetében többször kiderült, hogy a dokumentumokban szereplő adatokhoz képest sokkal messzebbről indítják a transzportokat, ezért az egyesület javaslatára az onnan érkező állatszállító kamionokat minden esetben pihenőre küldik a határállatorvosok, hogy legalább megitathassák őket. – Délkeleti szomszédunknál egyetlen itatóállomás sincs, ezért kilépés előtt kötelezővé kellene tenni az itatást az amúgy az utazásra különösen érzékeny állatok védelme céljából – nyilatkozta a szakember. Az egyesület célja, hogy a nyolcórás szállítási időn belül elérjék a vágóhidat az állatok. Erre az unióban van esély, hiszen jelenleg is folynak tárgyalások – német felvetésre – a szarvasmarhaexport támogatásának megszüntetéséről. Az élő állatok szállítása lényegesen drágább, mint a hús és az állati termékek szállítása, az üzletág mégis létezik, elsősorban a régiók közti alapvető különbségekből adódóan. Kelet-Európában az élő állat beszerzési ára olyan alacsony Nyugat-Európához képest, hogy a szállítási költségek könnyen megtérülnek.
Hazánkban jelenleg hat működő itató- és egy 24 órás pihentetőállomás létezik, az állomások szolgáltatásait – a határállatorvos utasítására – a kamionsofőröknek igénybe kell venniük.