Többet fizetünk a Gripenekért

A svéd partner képes és hajlandó teljesíteni a magyar kormány Gripenekkel kapcsolatos elvárásait. A tegnapi éleslövészeti bemutató tapasztalatai alapján elképzelhető, hogy a Mistral rakétákat is fejleszteni fogják.

Várhatóan csak 2005 végétől – az előirányzottnál minimum fél évvel később – érkeznek hazánkba a Gripen vadászrepülőgépek a magyar fél által igényelt változtatások miatt – mondta Juhász Ferenc tegnapi sajtótájékoztatóján. Mint elhangzott: cél, hogy hazánk olyan típushoz jusson, mely képes precíziós lézerirányítású fegyverek hordozására, indítására, s légi úton utántölthető. – A svéd partner valamennyi kérésünkre nyitott volt, s a hétfői–keddi megbeszélésen kinyilvánította: hajlandó és képes e változásokat végrehajtani. Így jó esély van arra, hogy még az idén megállapodás szülessen, s a kormány felhatalmazása után a szerződésmódosítás megtörténjen – nyilatkozta a tárca vezetője. Juhász leszögezte: sem a védelmi tárca költségvetése, sem az ország nem bírná el azt a mintegy 145-150 milliárdos terhet, amit a gépek bérlése és a járulékos költségek jelentenek. Ezért egyenletesebb teherelosztást kértek a svéd partnertől, hogy a törlesztési részlet folyamatosan tízmilliárd forint körüli összeg legyen. Mint elhangzott, a svéd partner a minapi egyeztetést követően írásban fogja visszaigazolni hazánk kéréseit, s felvázolja a teljesítés mikéntjét. – Reméljük, hogy az ellentételezési megállapodás tekintetében is sikerül előbbre lépnünk – mondta a tárca vezetője, aki az ellentételezésről csak akkor nyilatkozik bővebben, ha a bérleti szerződés módosításáról, annak tartalmáról, a tényleges értékről megállapodás született.
A tárca szakértői egyébként 10-15 százalékos ártöbblettel számolnak hazánk pluszigényeinek teljesítése esetén. – A pontos összeget csak a svéd fél írásos visszaigazolását követően tudjuk megmondani – szögezte le Juhász, aki elmondta azt is: a vadászrepülő-pilóták nyár óta tartó képzése hárommilliárd forintba kerül; a kiképézésre a legolcsóbb ajánlatot fogadták el. Lapunk kérdésére, hogy a 10 milliárdra csökkentett törlesztőrészletet a tárca gazdálkodja-e ki, vagy egy e célra létesített központi alapból fedezik majd, a miniszter nem tudott választ adni, mivel – mint mondta – ez a költségvetési tárgyalások függvénye lesz. – Akár integrálódik ez az összeg a költségvetésünkbe, akár nem, mindenképp az adófizetők állják a törlesztőrészleteket – hangsúlyozta a miniszter, aki lapunknak elmondta: a gépjárműbeszerzést szintén elindította a tárca; eredményhirdetés januárban várható.
A honvédelmi miniszter a sajtótájékoztató előtt megtekintette a nagyoroszi éleslövészeti bemutatót. A tárca vezetője kérdőre vonta Fodor Lajost, a honvédség vezérkari főnökét, hogy miért szerepeltek a Mistral légvédelmi rakéták az elvártnál rosszabbul (mindössze 33 százalékos találati aránnyal) a három éve megrendezett nyilvános lövészeten. Juhász Ferenc ezzel egyben az 1994–98 között fennállt koalíció döntését kritizálta, mivel ez a kormány döntött a rakéták beszerzéséről. Fodor olyan érveket hozott fel a kudarc igazolására, mint a rossz időjárás, a nem megfelelő célok és kis céltávolság. Ugyanakkor elismerte: a mintegy 100 millió dollár értékben beszerzett hazai Mistral-rendszer (mely az első Magyarország által beszerzett nyugati harci technika) jelenleg a NATO-val csak korlátozott együttműködésre képes, noha felajánlották a szövetség azonnali és gyorsreagálású erőibe. Nem tudja megkülönböztetni egymástól a saját és az ellenség gépeit, információs rendszere hiányos, a meglévő állomány nem tud tömegesen működni, csak szakaszonként.
A lövészet első éles indításakor a rakéta nem találta el a célt imitáló repülőmodellt, hanem idő előtt robbant. Egy rakétát nem indítottak el, a két további azonban már megsemmisítette célját. A Mistral tegnapi eredménye így 66 százalékra sikeredett, mely a indítási kudarccal együtt harcászati értelemben 50 százalékot jelent; valós harchelyzetben ugyanis mindegy, hogy a rakéta nem talál vagy nem indul. A nagyoroszi alakulat egyik tisztje szerint eddig hazánkban 14 rakétát indítottak, melyből 11 ért el találatot (78,6 százalék). Az ügyben a miniszter vizsgálatot is indít. Simicskó István, a honvédelmi bizottság alelnöke nem nyilatkozott pozitívan a látottakról. Hangsúlyozta: a tapasztalatok függvényében meg kell fontolni a rendszer sokmilliárdos továbbfejlesztését, hogy nem másra kell-e költeni inkább a rendelkezésre álló pénzeket.
*
Amióta 1997-ben döntés született beszerzésükről, a darabonként közel 37 millió forint értékű Mistral rakéták nem örvendenek jó hírnévnek Magyarországon. A honvédségtől származó nem hivatalos információk szerint bizonytalannak látszik hatékonysága, alkalmazhatósága, s ez öszszevág a külföldi tapasztalatokkal. Pakisztán a kasmíri összetűzések során számos rakéta indításával egyetlen indiai repülőgépet vagy helikoptert sem tudott megsemmisíteni vele. Az osztrák parlament vitanapot rendezett a saját Mistraljaik körüli problémákról. Idehaza a helyzetet súlyosbítja, hogy a rendszer beszerzése homályos körülmények között történt, olyannyira, hogy szabálytalan eljárás miatt a közbeszerzési döntőbizottság többmilliós kártérítésre ítélte a HM beszerzési hivatalát. Igazolhatatlan, ám elterjedt pletyka ugyanakkor, hogy Medgyessy Péter jelenlegi miniszterelnök, a Horn-kormány pénzügyminiszterének francia becsületrendje részben a Mistral-beszerés előmozdításáért mondott párizsi köszönet volt.
Juhász Ferenc tegnap elmondta: a politika a szakma javaslata alapján dönti majd el, hogy gondolkodjanak-e a rendszer továbbfejlesztésén.