Tőzsdei gyógyszerdózis

Idehaza kisebb, az irányadó tőzsdéken számottevő nyereséget halmoztak fel a múlt héten a tőzsdeindexek. A BUX nem egészen egy százalékkal, az amerikai és a nyugat-európai indexek négy-nyolc (!) százalékkal ugrottak feljebb az utóbbi öt kereskedési napon. A tetszetős növekedés inkább tekinthető az azt megelőző hosszú „lecsorgás” korrekciójának, mint egy hossz kezdetének, hiszen például a Dow Jones hatéves mélypontjáról rugaszkodott feljebb.

A múlt hét nyerteseinek a frankfurti tőzsde szereplőit kiálthatjuk ki a tőzsdeindexek mozgása alapján: a DAX majdnem nyolc százalékkal gyarapította értékét ebben az időszakban. A mutató 2931 ponton fejezte be a hetet. Párizsban átlagosan öt százalékkal drágultak a CAC 40 index kosarában lévő részvények, a londoni FTSE 100 pedig 3,6 százalékos javulást mutat. Az emelkedés mögött valószínűleg az húzódik meg, hogy korábban hoszszú ideig csökkenő pályán mozogtak a részvényárak, s az alacsony bázisról viszonylag könnyebben tudtak elrugaszkodni, hiszen áttörő pozitív hír sem a makrogazdasági adatok között, sem a vállalati jelentésekben nem bukkant fel. Hasonló helyzet alakult ki az USA-ban is: a hagyományos iparágak megítélését tükröző Dow Jones ipari index 4,3 százalékot „hízott”, a high tech mutatója, a Nasdaq Composite több mint hat százalékkal rukkolt feljebb.
Élen a gyógyszeripar
Budapest a fejlett piacok által megszabott irányt követte, de a szűk egyszázalékos indexemelkedés azt mutatja: a tempót nem sikerült felvenni. A BUX 6811 ponton állapodott meg a pénteki kereskedés végére, ami 62 ponttal – 0,91 százalékkal – haladja meg az egy héttel korábbi értékét. A nyertesek között zárt a gyógyszeripar. Az Egis 2780 forintos, 26 százalékos drágulást produkálva magasan az első helyen végzett. A siker egy fontos bejelentésnek köszönhető: befejező szakaszához érkezett egy új nyugtatószer, amely az eddigi vizsgálatok szerint az iparág egyik vezető termékévé válhat. Az Egis saját fejlesztésű molekulája képezi a készítmény alapját. A gyógyszerré fejlesztés utolsó szakaszára, a piaci bevezetésére, valamint értékesítésére a finn Orion Pharma gyógyszergyárral kötött licenc- és szállítási szerződést még 2000-ben. A Schroder Salomon Smith Barney elemzése szerint az új gyógyszer tíz év múlva érheti el piaci sikereinek csúcsát, amikor 3,4 milliárd dollár bevételt hozhat gyártóinak. Ha a prognózis helytálló, akkor 2012-ben az Egis számára 227 millió dollár profitot hozhat az antidepresszáns készítmény. A befektetési ház így megemelte az Egis 2003. végi célárát. Ez korábban is ambiciózusnak tűnhetett, hiszen az egy hete még 11 ezer forint alatti kurzusról a Schroder korábbi jelzése szerint 21 ezer forintig emelkedhetett volna a kurzus. Ezt az új gyógyszer várható hatalmas piaci sikere miatt 27 ezer forintra módosította. Ez annyit jelent, hogy a bankház még a múlt heti 26 százalékos növekedés után is százszázalékos növekedési potenciált lát a magyar gyógyszergyár részvényében, alig több mint egy év alatt.
Ezzel a tempóval a Richter ezúttal nem tudta felvenni a versenyt: részvényei a múlt héten öt és fél százalékkal lettek drágábbak. Ebben szerepe volt az amerikai Barr Laboratoriesszel korábban is meglévő együttműködés bővítésének. A két gyógyszergyártó megállapodott, hogy a Richter folytatja a Barr két termékének fejlesztését, amelyet az USA-ban a Barr fog értékesíteni. A Richter közleménye szerint a termékfejlesztésben további együttműködési formákat is vizsgálnak.
Mi lesz a Mollal?
A gyógyszergyártók mellett a Matáv árfolyama tudott a tőzsdeindexet meghaladó növekedést produkálni. A távközlési társaság papírja 8 forinttal, azaz 1,2 százalékkal drágult. A 694 forintos pénteki záróár azonban a papír tulajdonosai nagy többségének még mindig veszteséget hoz.
Hajszálra az egy héttel korábbi, 4925 forintos árfolyamán fejezte be a hetet a Mol részvénye. Az olajipari társaság pénteken jelentős döntéseket hozó közgyűlést tartott. A piaci szereplők az igazgatóságban és felügyelőbizottságban bekövetkezett személyi változásokat a kormányváltást követően nem tartották meglepőnek. A felügyelőbizottságba Kupa Mihály és Oláh Lajos került, az igazgatóságba Akar Lászlót, Simóka Kálmánnét és Kemenes Ernőt küldte az ÁPV Rt.
Ezúttal a társaság igazgatósága megkapta a közgyűléstől azt a felhatalmazást, amely szerint – meghatározott kondíciók és célok mellett – zárt körben tőkeemelést hajthasson végre. Korábban a tulajdonosok elutasították az erre irányuló indítványt. Elemzők szerint a közgyűlés által megszabott korlátozások garanciát adnak arra, hogy az esetlegesen ily módon kibocsátandó részvényekkel ne hozzák hátrányos helyzetbe a régi tulajdonosokat. A társasággal kapcsolatban továbbra is kérdéses a gázüzletág sorsa, amelyre a közelmúltban bejelentette érdeklődését az orosz Gazprom, s ellentmondások vannak a Mol állami tulajdonrészének további sorsát illetően. Az ÁPV Rt. és Medgyessy Péter miniszterelnök is cáfolta, hogy értékesítenék a jelenleg ÁPV Rt.-nél lévő huszonöt százalékos részvénycsomagot. Ám a miniszterelnök a cáfolatot tartalmazó nyilatkozatában arról is beszélt, hogy mire fordítanák a vételárat, ha mégis eladnák ezt az állami részesedést.
Érdekes pályát írt le az utóbbi időben az OTP kurzusa. A bankpapír a befektetők portfóliójának legerősebb támasza volt a nyári pangás idején, árfolyama 2200 forint fölött is járt, a közelmúltban pedig – meglepetésre – 1800 forint közelébe, éves mélypontjára süllyedt. A papír pénteken, a Mol-közgyűlés idején kezdett emelkedni. A hét utolsó napján a hatalmas, 7,7 milliárd forintos forgalomban majdnem négy százalékkal javult az OTP árfolyama, amely így – mérsékelve a korábbi árfolyamveszteséget – 4,9 százalékkal zárt egy héttel korábbi értéke alatt. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója tagja a Mol igazgatóságának, amely testület a pénteki közgyűlésen megkapta a felhatalmazást a zártkörű tőkeemelésre.
„Csak úszóknak!„
Megszakadt a részvénycserét követő árfolyam-emelkedés a Humet piacán. A spekulánsok kedvencének számító papír kibocsátója a közelmúltban tíz régi részvényért adott egy újat. A szakértők szerint a részvénycserének aligha lehetett más indoka, mint hogy a hosszú ideje tartó, számos váratlan fordulatot hozó hullámvasúton még egy lendületet vehessen az árfolyam. A részvénycsere előtt hatalmas eladói nyomás 16 forintig szorította a kurzust. A cserét azzal spékelte meg a társaság, hogy egy – eddig példa nélküli – ajánlatot tett a részvényeseknek: aki nem tartott igényt az új részvényekre, az a tulajdonos ígérete szerint hat hónapon belül 36 forintot kaphat régi részvényéért. Számos találgatás született, hogy a veszteségesen működő cég honnan teremt forrást ígérete beváltásához, de bizonyosságot nem szerezhettek eddig a papír tulajdonosai. A cserét követően, a múlt hét végén 285 forinton tetőzött az árfolyam, ahonnan péntekre 201 forintra zuhant. Pillanatnyilag a cserét nem kérő részvényesek állnak nyerésre, amennyiben a Humet valóban tud majd fizetni. A részvény árfolyamának görbéje csábító lehetőségeket ígér a közeljövőre is a spekulánsoknak, de itt mindenféle befektetési tanácsnál fontosabb az uszodákban kiírt figyelmeztetés: „Vigyázat, mély víz! Csak úszóknak!”