Uniós források a MÁV fővonalainak felújításához

Napokon belül eldől, hogy az Európai Unió megszavazza-e a magyar közlekedési hálózat fejlesztésére azt a támogatási keretet, amelyet a MÁV Rt. a Szajol–Békéscsaba–Lökösháza vasúti fővonal és európai tranzitfolyosó rekonstrukciójára fordíthat – értesült a Magyar Nemzet. Kedvező döntés esetén a 25 milliárd értékű beruházás felére az EU ISPA-forrása nyújt fedezetet. Eközben folymatosak azok a MÁV-beruházások, amelyek anyagi támogatásáról még 2000-ben döntött az unió.

Eddig három vasúti fővonal rekonstrukciós munkálataihoz igényelt és kapott Magyarország ISPA-pénzt: a MÁV Rt. 2001–2007 között összesen százmilliárd forintot költhet a Budapest–Hegyeshalom, Vecsés–Szolnok, valamint a Boba–Zalalövő közötti szakaszokra. Az EU ebben az időszakban 190 millió euróval járul hozzá a fejlesztésekhez, aminek az a feltétele, hogy legalább ugyanilyen mértékű hazai részt kell biztosítani a munkákhoz. (Ennek fedezetéül a MÁV 2001-ben 150 millió eurós EIB-hitelt vett fel.) A magyar vasúttársaság eddig hétmilliárd forint értékű ISPA-forrást kötött le az év elejétől folyamatban levő projektek finanszírozására – mondta lapunk kérdésére Mangel János, a MÁV Rt. beruházási főosztályának vezetője.
Mint arról már beszámoltunk, az idén a hegyeshalomi fővonalon Komárom és Ács között építették át a pályát, ahol egyes szerelvények 160 kilométeres óránkénti sebességgel közlekednek. A pályázatot a MÁVÉPCELL Kft. nyerte, a tíz kilométeres szakasz 8,1 millió euróért épült át. Ugyancsak az év elején kezdődött a Budapest–Cegléd– Szolnok vasúti fővonalon az Albertirsa–Cegléd szakasz rekonstrukciója, ahol a pályát, a biztosítóberendezéseket és a nagyobb állomásokat is felújítják. A tendergyőztes MÁV MTM Rt. 19 millió euró értékű megbízást kapott a vasúti pályára, a biztosítóberendezések felújítása további 3,5 millió euró. Meghirdették Vecsés és Üllő állomások átépítését is, a 14,5 millió euró értékű munkát a Szentes Vasútépítő Kft. nyerte.
Ugyancsak idén kezdődtek a munkák Zalaegerszeg térségében a Boba–Zalalövő vonal rekonstrukciójának részeként – mondta Mangel János. Zalaegerszegen úgynevezett deltavágányt építenek azért, hogy a vasúti tranzitforgalom elkerülje a városban levő állomást. A 7,7 millió euró értékű munkát a Strabag Építő Kft. vezette konzorcium végzi.
Az EU által támogatott vasútvonalakon 2003-ban is folytatják a beruházásokat, ehhez kapcsolódóan idén öt újabb tendert indítását tervezi a MÁV – mondta Mangel János. A hegyeshalomi fővonalon helyezik üzembe az egységes európai vonatirányító rendszert – ETCS – ami a vasúti liberalizációra való felkészülés egyik legfontosabb része. Jövőre kezdik az V. európai korridorhoz tartozó Zalalövő– Zalacséb–Salomvár közötti vonal átépítését, ami annyit jelent, hogy egyes szakaszokat új nyomvonalra helyeznek, és a jelenlegi 60 kilométer/óráról 120-ra emelik a sebességet. Külön tenderként hirdetik meg Vecsés, Üllő és Monor állomások biztosítóberendezéseinek átalakítását, illetve Monor állomás teljes átépítését.
A 2007-ig tartó programban Boba és Zalalövő között átépítik a pályát és villamosítják a vonalat teljes hosszában, ugyanígy a 2001-ben átadott, magyar–szlovén vonalként ismertté vált Zalalövő– Bajánsenye szakaszt is. A teljes beruházás értéke 170 millió euró lesz. Vecsés és Szolnok között korlátozás nélkül 120–140 kilométeres sebességgel haladhatnak majd a vonatok, a hegyeshalomi fővonal teljes szakaszán üzembe helyezik az ETCS-t. (A Budapest–Hegyeshalom vonal átépítésének I. üteme 1993–1997 között – akkori áron – harmincmilliárd forintba került.)
Amennyiben az EU támogatja a negyedik hazai vasúti projektet – amire minden lehetőség adott, hiszen Brüsszelnek is érdeke a fontosabb kelet-európai vonalak felújítása – Szajol és Lökösháza között is elkezdődnek a felújítási munkák 2003-ban. A legfontosabb cél a forgalmat korlátozó lassújelek felszámolása, a Tiszatenyő–Gyoma szakaszon – amenynyiben a tervezett 25 milliárdos költségvetés ehhez lehetőséget teremt – 160 kilométer/órára kívánják emelni a sebességet. Az ETCS-t szintén kiépítik, ami arra ad lehetőséget, hogy a MÁV mozdonyain kívül külföldi vasutak vontatójárművei is igénybe vegyék a magyar szakaszokat Hegyeshalomtól Lökösházáig.
Tízmilliárd forintot költ a MÁV Rt. a Cegléd–Kiskunfélegyháza közötti vasútvonal átépítésére, amihez nem kap uniós támogatást, a beruházást az EIB hiteléből finanszírozzák. A tenderezés még ebben az évben indul, a 60 kilométer hosszú vonal rekonstrukciója jövőre kezdődik.

PHARE-források a csatlakozásig. Az Európai Unió PHARE-forrásait a tíz csatlakozásra váró ország veheti igénybe: évente egymilliárd eurós keretről döntenek Brüsszelben, amelyhez az érintett államok a területük nagysága, lakóinak száma és a nemzeti jövedelem szerint juthatnak hozzá pályázat formájában. Magyarország esetében 2000-ben és 2001-ben 88-88 millió euróról döntöttek. Az évi 88 millió euró felét környezetvédelmi, másik felét pedig közlekedési beruházásokra fordíthatja az ország. A közlekedésre 2000-ben elnyert forrásokat teljes egészében a vasút felújítására költhető el. A vasúton kívül a főútvonalak burkolatának felújításához is igénybe vehetünk PHARE-pénzeket. (P. G. I.)