Az Alföld mai kritikus gazdasági-társadalmi helyzete annak köszönhető, hogy a Tisza szabályozásánál az elmúlt másfél évszázadban az ár gyors levezetésére, a meder túlzott kiegyenesítésére és az árterek felszámolására törekedtek – állítják a Védegylet szakértői. – Az árvízi biztonság ma már nem garantálható a gátak magasításával. Az a koncepció, amelyet az előző kormány dolgozott ki, és az új környezetvédelmi és vízügyi tárca szinte módosítás nélkül átvett, ráadásul csak az árvízvédelmi szempontokat vette figyelembe, a természetvédelmi és gazdálkodási célokat nem – szögezték le a környezetvédők A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése elnevezésű koncepcióról.
Mint állítják: az érintett önkormányzatok többsége és a civil szervezetek jelezték, hogy a messzemenőkig ellenzik e tervet, ennek ellenére az elképzelések az elmúlt egy évben gyakorlatilag nem változtak. – Sürgős koncepcióváltásra lenne szükség, a víz visszatartására kellene koncentrálni – jelezte lapunknak Kajner Péter közgazdász, a Védegylet munkatársa. – Ezt egy olyan vízrendezési terv biztosíthatná, amely az árvízi víztöbbletet korszerű módszerekkel az Alföld korábbi – mára kiszáradt – kis vízfolyásain vezetné tovább. A vízpótlás megoldására épülhet az ökológiai rendszerek rehabilitációja, és erre a mainál jövedelmezőbb gazdálkodást lehetne tervezni. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése mindezeket a szempontokat figyelmen kívül hagyja, és előreláthatólag – nagy költséggel – egy káros rendszert tart fent, amely tovább rontja majd az alföldi emberek helyzetét. – Nemcsók János kinevezése az Alföld miniszteri biztosává – a Horn-kormány alatt végzett munkája és újonnan tett nyilatkozatai miatt – baljós előjel, szerencsésebb lett volna más, szélesebb látókörű, az Alföld problémáit jobban ismerő személyt választani – tette hozzá Kajner Péter.
Keresztrejtvény
Napi sudoku
