Veszélyben a csatlakozás?

Valóban aggasztó Hollandia álláspontja, hogy elképzelhetőnek tartja az Európai Unió bővítésének megvétózását – nyilatkozta lapunknak Szent-Iványi István, az Országgyűlés integrációs bizottságának elnöke. A politikus szerint ennél csak egy riasztóbb dolog van: Magyarországon annyira elmérgesedtek az EU-csatlakozás körüli viták, hogy a felek észre sem veszik, mekkora az újabb veszély. „Akár tetszik, akár nem, az alkotmányos felhatalmazást meg kell adni, az alkotmánymódosítást el kell végezni, mert enélkül nincs se népszavazás, se EU-csatlakozás.”
Az integrációs bizottság elnöke tegnap Koppenhágában Bertel Haarder európai ügyekért felelős miniszterrel tárgyalt, aki az EU soros elnöki tisztét betöltő Dánia nevében megerősítette az aggodalmakat a legutóbbi hágai megnyilatkozások és az ottani kormány lemondása miatt. Idézte Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök szavait, aki szerint a közösség valamennyi tagja, köztük Hollandia is elkötelezte magát a keleti bővítés menetrendje mellett, amely szerint a jövő heti brüsszeli állam- és kormányfői találkozón döntést kell hozni a költségekről, beleértve az agrárkiadásokat is. Szent-Iványi koppenhágai megbeszélései alapján úgy vélekedett: aligha várható, hogy az EU engedne a közvetlen mezőgazdasági kifizetések ügyében, „nagyon is valószínű a fokozatosan növekvő kifizetés tízéves időszakra”.
Szent-Iványi István a továbbiakban üdvözölte a visegrádi csoport államfőinek fellépését, hogy közös felhívásban kérték az írországi választópolgároktól a nizzai szerződés támogatását a szombaton esedékes népszavazáson. A Václav Havel cseh, Aleksander Kwasniewski lengyel, Mádl Ferenc magyar és Rudolf Schuster szlovák elnök által aláírt felhívást a Gazeta Wyborcza című lengyel és az Irish Independent című ír napilap tette közzé tegnap. A visegrádi államfők hangsúlyozták, hogy a nizzai szerződés a biztosítéka az unió működésének a bővítés után, de mindenekelőtt előfeltétele magának a bővítésnek. Elutasítása nagy csalódást okozna a tagjelölt országokban, mert biztosan elodázná belépésüket, és elveszne egy történelmi esély Európa egyesítésére.
Hogy ha most nem kerül sor az Európai Unió bővítésére, akkor a kérdés hosszú időre lekerül a napirendről, s az sem kizárt, hogy újabb vasfüggöny keletkezhet a tizenötök és a többi európai ország között – mondta Havel, aki a prágai Hradzsinban gyakorlatilag integrációs válságtanácskozást tartott Cyril Svoboda cseh külügyminiszterrel. Havel úgy látja: a bővítés elhalasztása azzal is fenyeget, hogy ösztönzést adna nacionalista és populista mozgalmak megszületéséhez, amelyek a kialakuló kritikus helyzetet aztán saját céljaikra használnák ki. Ha a most előkészületben lévő nagy uniós bővítés néhány évvel elhalasztódna, az már veszélyt jelenthetne egész Európának, mert pszichikai korlátok születnének.
Az írországi népszavazás eredményéről Havel nem volt hajlandó jóslatokba bocsátkozni. A döntés az írek dolga – mondta. – A mi dolgunk az, hogy a nizzai szerződés azon pontjait hangsúlyozzuk, amelyek egész Európa érdekeit szolgálják. Nyilvánvaló, hogy az EU bővítésének másutt is vannak ellenzői. Meggyőződésem azonban, hogy a bővítést támogatók többségben vannak.