A területfejlesztési törvény napirenden lévő módosítása szerint a kormányzat a jövőben nem kíván érdemben támaszkodni a regionális ügynökségekre, ehelyett az ágazati irányítás regionális kiterjesztésére törekszik. Ha ez megvalósul, a regionális fejlesztési tanácsok saját döntési körébe tartozó munkaszervezeteket egy kihelyezett irodákkal rendelkező, centralizált intézményrendszer váltja fel, s ez fogja kézben tartani a fejlesztési forrásokat. Ezt az elképzelést az ügynökségek a regionalizmussal összeegyeztethetetlennek, és ezért elhibázottnak tartják. Mint ahogy azzal sem értenek egyet, hogy a kormányzat – deklarált céljával szemben, hogy 2006-ra a döntési hatásköröket régiókhoz rendelik – olyan lépésekre készül, amelyek a megyéket erősítik. Ez pedig csakúgy nem EU-konform, mint a regionális fejlesztés forrásainak centralizált „leosztása” – vélik a regionális ügynökségek munkatársai.
Az ügynökségeket néhány éve a regionális fejlesztési tanácsok munkaszervezeteként hozták létre azzal a céllal, hogy a régiókat felkészítsék az európai források fogadására. A régióbeosztásnak megfelelően hét ügynökség jött létre, jelenleg mintegy százhúsz, felkészült, nyelveket beszélő fiatal szakembert foglalkoztatnak. A 2-4 éves ügynökségek PHARE-pályázatok, illetve az ezzel azonos rendszerben működtetett tükörrégiós projektek területén szereztek tapasztalatokat. Munkájukat forráshiány nem akadályozta: az ügynökségek saját költségvetése egyenként több százmillió, az általuk koordinált projektek összege pedig több tízmillárd forintot tett ki 2002-ben. Ez utóbbi, vagyis a regionális projektek finanszírozására pályázat útján elnyert forrás nagyságrendje azt igazolja, hogy nem dolgoztak hiába, s felkészültek az eddigieknél nagyságrenddel nagyobb összegű strukturális alapok fogadására.
origo.hu
Hogyan lett az energiából fegyver a nagyhatalmak kezében?
