Mára a cinkotai temető teljesen betelt, ezért a jövőben csak a lejárt sírokba tudunk temetni – tudtuk meg Reszt Károlynétól, a nehéz helyzetben levő intézmény vezetőjétől. Mint elmondta: a hagyományos sírok mindig az utolsó koporsós temetéstől számított huszonötödik évben járnak le, ilyenkor az utána történt események – urnás temetés, exhumálás – sem hosszabbítják meg a negyedszázados időtartamot. – Eddig az volt a szokás, hogy a lejárt sírok listáját kifüggesztettük, majd egy esztendőt vártunk a hozzátartozók jelentkezésére, és csak ezek elmaradása után parcelláztuk fel újra a sírhelyet. Sajnos az utóbbi időszakban már többször hírt adtunk arról, hogy a temető hamarosan betelik, ám a sírkert bővítésére eddig nem került sor, így mára szinte teljesen elfogytak azok a szabad területek, amelyekkel gazdálkodni tudtunk – tette hozzá a temető vezetője.
Cinkotán az elmúlt fél évben olyan helyzet alakult ki, hogy a vezetőségnek mindössze egyetlen eszköze maradt: a lejárt sírokat azonnal, szinte másnap újrahasznosítják. Így viszont sokan úgy járhatnak, mint nemrégiben az a hozzátartozó, aki egyik nap még virágot vitt a rokona sírjára, ám néhány nap múlva, már egy másik elhunyt neve volt a fejfára írva.
– A Budapesti Temetkezési Intézet (BTI Rt.) több mint harminc éve jelzi a főváros felé, hogy a sírkertek a kapacitásuk vége felé járnak – mondta Ladányi Jenő, az intézmény egykori vezérigazgatója. Szerinte a városrendezési követelmények közé tartozik, hogy minden fővárosi lakosra legalább öt négyzetméternyi sírhelyet kell biztosítani. Ehhez képest már a 80-as években is csak 400-410 hektár temetőhely volt Budapesten, amely már akkor is 90 százalékos telítettséggel rendelkezett.
Nem volt ez mindig így: 1948-ban még 87 temetője volt Budapestnek. Ez a szám az ezredfordulóra mindössze tizennégyre – ha a kispesti öreg temetőt is ide számítjuk, akkor tizenötre – csökkent. A régi sírkerteket felszámolták, és az eredeti tervek szerinti zöld területek helyett lakótelepeket építettek a helyükre.
– A nyolcavanas évek közepétől vált „divattá” a szórásos temetés. Ez a speciális szertartás hozzájárult, hogy a fővárosi csőd később következzen be. Mert a helyszűke nem csak a cinkotaiakat sújtja, hanem a város többi temetőjét is. Egyetlen kivétel az Új köztemető lehetne, ám azt a sírkertet jelenlegi állapotában sokan nem szeretik. A rossz közlekedés, valamint a több kilométeres gyaloglás miatt, aki csak teheti, más nyughelyet keres a halottainak – véli Ladányi Jenő.
Az egykori vezérigazgató szerint a jelenlegi áldatlan állapotokra a bécsi minta jelenthetne megoldást. Az osztrák fővárosban ugyanis jelenleg 55 nyitott temető áll az állampolgárok rendelkezésére. Ebből 10-15 az, amelyben aktívan temetnek is, a többit a hozzátartozók gondozzák és ápolják – ez a magyar fővárosban is járható út lehetne. A lakott települések által behatárolt sírkertekben egyre nehezebb megoldani a bővítéseket, ezért a szakma egy része úgy gondolja, hogy mindenképpen vadonatúj temetők kialakítására lenne szükség. A javaslat szerint vannak még szabad helyek Budapesten és környékén, ám a nagyberuházások korában ezeket minél előbb ki kellene jelölnie a fővárosnak. Ha valóban beindulna egy átgondolt temetőfejlesztési koncepció, akkor akár hat–nyolc éven belül elhárulhatnának a jelenlegi parcellagondok.
Az ügyben megkerestük a BTI Rt. jelenlegi vezetését is, azonban lapzártánkig nem sikerült elérni egyetlen illetékest sem.
Kiszelly Zoltán: Ideológia vezérli az uniós döntéshozatalt
