Valószínűleg működésbe lépett a Mistral önmegsemmisítő szerkezete, amikor a rakéta egy madárrajba csapódott – nyilatkozta tegnap Juhász Ferenc a cél elérése előtt megsemmisült Mistral rakéta ügyében alig egy hete elrendelt vizsgálat kapcsán. A miniszter visszautasította Simicskó István (Fidesz) állítását, miszerint a rakéták kudarcot vallottak. A tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy sehol a világon nem gyártanak százszázalékos pontosságú rakétát, így ha bármelyik hadsereg éles légvédelmi lövészetet tart, akkor két rakétát engednek el ugyanazon célra, hogy azt biztosan eltalálják. A hazai éleslövészeten – takarékossági okokból – csak egy rakétát indítottak egy célra – fűzte hozzá a miniszter. Mint már megírtuk: egy Mistral rakéta ára hozzávetőleg harmincmillió forint. – Miért veszünk olyan rendszert, amit azért nem tudunk használni, mert drága? – reagált Simicskó István, a honvédelmi bizottság alelnöke, aki úgy véli: míg 1999-ben az esős időjárással magyarázták a Mistral-éleslövészet eredménytelenségét, most a galambraj berepülésével indokolták ugyanezt.
A miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón elmondta: kikéri a szakértők és a politikusok véleményét, hogy a Mistral rakétarendszert fejlesztendő légvédelmi rendszernek ítélik-e meg.
Simicskó úgy véli: a miniszterelnök szoros francia kapcsolatai, illetve ezek erősítése a Mistral-program folytatására is kihatással lehetnek. Az alelnök megjegyezte: Medgyessy pénzügyminisztersége idején a magyar fél még a rakáták szállítása előtt kifizette a vételár egy részét, holott a légvédelem földközeli és kis magasságú oltalmazási képességének megőrzésérôl szóló országgyűlési határozatban foglaltak szerint a „beruházásokat lehetôleg úgy kell végrehajtani, hogy az eszközök ellenértéke 2-3 éves moratórium után, 8-12 év alatt kerüljön kifizetésre”.
***
Juhász Ferenc lehetetlent állít, amikor a Mistral rakéták kudarcát próbálja palástolni, mi több, a tárcavezető közleménye súlyos szakmai hibákat tartalmaz – nyilatkozta lapunknak egy szakértő. Szerinte az indoklás alapján felmerül a kérdés: lefolytatták-e a szakmai vizsgálatot, vagy annak nagy nyilvánosság előtti bejelentése csupán kommunikációs manőver volt. Állítása szerint annak valószínűsége, hogy egy madárraj pontosan az útjára indított rakéta útjába kerüljön, egy a millióhoz. Kérdéses, hogy a madarakra reagálva beindulhatott-e a rakéta lézeres közelségi gyújtója, hiszen még a lövészet céljául használt repülőmodelleket is speciális visszaverő fóliával kell ellátni, hogy a gyújtó megfelelőképp működjön – márpedig a madarak nem viselnek fóliát. A miniszter ráadásul összetéveszti a közelségi gyújtó fogalmát a rakéta önmegsemmisítőjével; utóbbinak az a feladata, hogy az indítást követő 14. másodpercben megsemmisítse a céltévesztett rakétát.
A bevándorlási hivatal szinte ellenőrzés nélkül osztogatja az állampolgárságot Németországban
