Vita a Mistral rakétáról

Nem a rendszer, hanem egy madárraj hibája, hogy a Mistral rakéta a cél elérése előtt megsemmisült – feltételezi a miniszter által elrendelt szakértői vizsgálat. Az ellenzék szerint ezzel az indokkal csak a Mistral kudarcát kívánja menteni Juhász Ferenc.

2002. 10. 15. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Valószínűleg működésbe lépett a Mistral önmegsemmisítő szerkezete, amikor a rakéta egy madárrajba csapódott – nyilatkozta tegnap Juhász Ferenc a cél elérése előtt megsemmisült Mistral rakéta ügyében alig egy hete elrendelt vizsgálat kapcsán. A miniszter visszautasította Simicskó István (Fidesz) állítását, miszerint a rakéták kudarcot vallottak. A tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy sehol a világon nem gyártanak százszázalékos pontosságú rakétát, így ha bármelyik hadsereg éles légvédelmi lövészetet tart, akkor két rakétát engednek el ugyanazon célra, hogy azt biztosan eltalálják. A hazai éleslövészeten – takarékossági okokból – csak egy rakétát indítottak egy célra – fűzte hozzá a miniszter. Mint már megírtuk: egy Mistral rakéta ára hozzávetőleg harmincmillió forint. – Miért veszünk olyan rendszert, amit azért nem tudunk használni, mert drága? – reagált Simicskó István, a honvédelmi bizottság alelnöke, aki úgy véli: míg 1999-ben az esős időjárással magyarázták a Mistral-éleslövészet eredménytelenségét, most a galambraj berepülésével indokolták ugyanezt.
A miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón elmondta: kikéri a szakértők és a politikusok véleményét, hogy a Mistral rakétarendszert fejlesztendő légvédelmi rendszernek ítélik-e meg.
Simicskó úgy véli: a miniszterelnök szoros francia kapcsolatai, illetve ezek erősítése a Mistral-program folytatására is kihatással lehetnek. Az alelnök megjegyezte: Medgyessy pénzügyminisztersége idején a magyar fél még a rakáták szállítása előtt kifizette a vételár egy részét, holott a légvédelem földközeli és kis magasságú oltalmazási képességének megőrzésérôl szóló országgyűlési határozatban foglaltak szerint a „beruházásokat lehetôleg úgy kell végrehajtani, hogy az eszközök ellenértéke 2-3 éves moratórium után, 8-12 év alatt kerüljön kifizetésre”.
***
Juhász Ferenc lehetetlent állít, amikor a Mistral rakéták kudarcát próbálja palástolni, mi több, a tárcavezető közleménye súlyos szakmai hibákat tartalmaz – nyilatkozta lapunknak egy szakértő. Szerinte az indoklás alapján felmerül a kérdés: lefolytatták-e a szakmai vizsgálatot, vagy annak nagy nyilvánosság előtti bejelentése csupán kommunikációs manőver volt. Állítása szerint annak valószínűsége, hogy egy madárraj pontosan az útjára indított rakéta útjába kerüljön, egy a millióhoz. Kérdéses, hogy a madarakra reagálva beindulhatott-e a rakéta lézeres közelségi gyújtója, hiszen még a lövészet céljául használt repülőmodelleket is speciális visszaverő fóliával kell ellátni, hogy a gyújtó megfelelőképp működjön – márpedig a madarak nem viselnek fóliát. A miniszter ráadásul összetéveszti a közelségi gyújtó fogalmát a rakéta önmegsemmisítőjével; utóbbinak az a feladata, hogy az indítást követő 14. másodpercben megsemmisítse a céltévesztett rakétát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.