A bank fizet, nem a kártyatulajdonos

Decembertől az illegális bankkártyahasználatból eredő kár nagy részét akkor is a bankok viselik, ha a tranzakció a letiltást megelőzően történt. A változást előidéző kormányrendelet nem arat osztatlan sikert a bankok körében, viszont a jegybank adatai szerint a pénzintézeteknek nincs okuk panaszra.

Jövő hónaptól lép hatályba az a kormányrendelet, amelynek értelmében a bankkártya-visszaélésekből eredő károk nagyobb részéért a kibocsátó pénzintézetek felelnek. A jegybank adatai szerint elenyésző a bankkártya-visszaélések száma és összegszerűsége, legalábbis a bankok anyagi helyzetéhez képest. A jogszabály értelmében decembertől a bankkártya letiltását megelőző időszakban is a kártyát kibocsátó hitelintézet viseli a károkat, kivéve, ha a panaszos ügyfél súlyos gondatlansága is hozzájárult a káresemény bekövetkeztéhez. Ha az ügyfél „tiszta”, akkor a jogszabály szerint maximum 45 ezer forintig viselheti a visszaélés következményeit.
Nem fogadták kitörő örömmel az új rendelkezést a bankok: szerintük egyre kifinomultabb módszerekkel dolgoznak a kártyacsalók, így a visszaélések megakadályozása tovább növeli költségeiket. (Ráadásul az új rendelkezés miatt minden egyes folyószámla-szerződést módosítani kell, amiről a hazai hitelintézeteknek saját költségükön kell értesíteniük ügyfeleiket.)
A jegybank kimutatásaiban szereplő adatok alapján azonban nem nagyon kell sajnálnunk a bankokat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kimutatása szerint az elmúlt évben összesen hatezer alkalommal éltek vissza a hazai kibocsátású bankkártyákkal, 233 millió forint értékben, amely a 2718 milliárd forintot kitevő kibocsátói forgalom 0,009 százalékának felel meg. Amennyiben a 2000. év adataiból levonjuk a számlaegyenleg-túllépések összegét – az elmúlt évi adatokban ugyanis ez már nem szerepel, tekintettel arra, hogy nem tipikusan bankkártyához kapcsolódó visszaélés –, ha minimálisan is, de csökkent 2001-ben a kártyaforgalomhoz viszonyított aránya.
A jogszabály bevezetését hivatalosan az uniós gyakorlat átvétele indokolja. Egyébként is – érvelnek a szakértők – a pénzintézeteket nem árt ösztönözni arra, hogy jobb, a káreseményeket megelőző munkát végezzenek, és vezessenek be új, a visszaéléseket megelőző technológiákat.
Az MNB tájékoztató anyaga szerint bankkártyákkal elkövetett viszszaélések, illetve az ezekből eredő veszteségek növekedése egyre nagyobb problémát okoz világszerte. Különösen a „hamisított kártyák” használatának ugrásszerű növekedése tapasztalható, amely arra késztette a nemzetközi kártyatársaságokat, hogy csiptechnológiára való áttérésre ösztönözzék tagbankjaikat. A három nemzetközi kártyatársaság közösen fejlesztette ki az EMV-szabványt, amely biztosítja az ennek megfelelő csippel ellátott kártyák kölcsönös elfogadásának technikai lehetőségét azokon az ATM és POS berendezéseken, amelyeket szintén az említett szabványnak megfelelő csipolvasóval láttak el. A legutóbbi információk szerint a Visa 2006. január elsejei, az Europay pedig egy évvel korábbi határidőt adott tagbankjai számára, ezután a nemzetközi forgalomban a visszaélésekből eredő kár azt az országot terheli, amely nem biztosította berendezésein a csipkártyák olvasását.

Lassul a növekedés. Idén június végén 5,3 millió darab fizetési kártya volt az országban, ami 16 százalékkal haladja meg a tavalyi azonos időszakban regisztráltat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss összesítésében. A növekedés üteme változatlanul gyors, de mérsékeltebb az előző éveknél. A kártyák 91 százaléka mögött továbbra is betéti fedezet áll. A hazai és külföldi műanyag lapocskákkal júniusig 71 millió műveletet bonyolítottak 1597 milliárd forint értékben. A hazai bankjegykiadó automaták (ATM) száma 2595 darabnál stagnál, és nem nőtt a kereskedői elfogadóhelyek száma sem. (B. I.)