A borkérdést már megoldottuk

A korábbi magyar–EU szőlészeti és borászati együttműködésnek köszönhetően tulajdonképpen rendezettek a kereskedelemre és az eredetvédelemre vonatkozó uniós borügyeink. A szőlőtelepítések azonban véget érnek a csatlakozás után, az EU ugyanis nem kívánja az ültetvényeket növelni, a bortermelést viszont ezen a behatárolt termőterületen igen. A belépést követően termelőink hatalmas versenyre is számíthatnak.

Egyáltalán nem új keletű a borászati és szőlészeti együttműködésünk az Európai Unióval, hiszen a közösség és Magyarország között 1992-ben előbb a borkereskedelmi, 1993-ban pedig az eredetvédelmi megállapodás jött létre – ismertette Herpay Balázs, a Magyar Szőlő- és Bortermelő Szövetség ügyvezető igazgatója, aki szerint borügyben tulajdonképpen egyenesben vagyunk az unióval.
A borkereskedelmi megállapodás értelmében Magyarország idén 430 ezer hektoliter bort exportálhat vámmentesen az unióba, ahonnan 140 ezer hektoliternyi bort és hatezer hektoliternek megfelelő szőlő alapanyagú szeszt (brandy alapanyagot) importálhat. Igaz, ezt az importlehetőséget Brüsszel legnagyobb bánatára még egyszer sem merítettük ki, és a mi lehetőségeinket sem használtuk ki. Előbbi oka az importtermékek magas ára volt, utóbbié pedig, hogy nem találtunk megfelelő piacot az EU-ban, mert ott megjelentek jó minőségű és versenyképes boraikkal az újvilági – chilei, kaliforniai, argentin – és az új-zélandi, ausztráliai borászatok. Emiatt az EU-ban is van néhány olyan tagország, amely értékesítési nehézséggel küzd – tette hozzá Herpay Balázs.
Az eredetvédelmi megállapodás szerint a feleknek tiszteletben kell tartaniuk a márka-, a fajtaneveket és a származási helyek megnevezéseit – mondta az ügyvezető igazgató, kiemelve, hogy mindkét megállapodás működik, illetve folyamatosan kiegészül, így került be például két éve a szeszimport is az egyezségbe. (Az eredetvédelmi megállapodás egyik legújabb eredménye, hogy 2007-től csak mi használhatjuk a tokaji elnevezést borainkra az unió szerint. Igaz, ugyanerre a szlovákok is igényt tartanak.)
A simának tekinthető borkérdéssel ellentétben a szőlővel sokkal több gondunk lesz az unióban – véli Herpay Balázs, mert az EU nem akarja növelni az ültetvények mennyiségét, viszont az előállított bor mennyiségét, főleg a minőségi borok javára, igen. Ma Magyarországon még nincs ültetvénytelepítési korlátozás, a belépés pillanatában azonban csak meglévő ültetvényeinkkel gazdálkodhatunk, illetve maximum újakat telepíthetünk a régiek helyett. Egy közelmúltban tartott konferencián elhangzott, hogy Magyarországon jelenleg 91 420 hektáron termelnek szőlőt. Az ültetvények száma csaknem 227 ezer, átlagos nagyságuk viszont nem éri el a fél hektárt. Az ültetvények felének kora húsz év feletti, azaz viszonylag elöregedett az állomány. Az ültetvények csaknem hatvan százaléka fajtatiszta, ami megkönnyíti a szőlő feldolgozását, illetve az értékesítését. A fajtacsoportok közül a fehér szőlők aránya 65, a vörös szőlőké 22 százalék. Az egyéb szőlők aránya nyolc-kilencszázalékos, ezek zöme úgynevezett direkt termő, amelyeket az unióban semmilyen formában nem lehet eladni. Az ültetvények csaknem negyven százaléka közepesen kezelt, és a tőkehiány egyes ültetvényekben eléri a 15-20 százalékot, amin a jövedelmezőség érdekében mindenképpen javítani kell, pótlással vagy újratelepítéssel.
Az unióban a borágazatot központilag és nemzeti szinten is támogatják, az ágazat lepárlási, must sűrítési és tárolási támogatást kap – mondta az ügyvezető, hozzátéve: szerencsére a magyar törvényalkotás is errefelé mozog.
A belépés után – Herpay Balázs szerint – több importborral kell itthon számolni, és nagyon nagy versenyre kell számítani. Versenyképességünket a terméshozamok optimalizálásával, a minőség javításával és rengeteg marketinggel, valamint márkaneveink kialakításával tudjuk megőrizni, mert a nemzetközi porondon tulajdonképpen a márkák versenyeznek egymással.