Az ügynöktörvény értelmében az átvilágítóbíráknak az írott és az elektronikus média vezető munkatársait kell ellenőrizniük többek között azt vizsgálva, hogy dolgoztak-e a rendszerváltás előtti titkosszolgálatok belső elhárításának, vagy az egykori III/III-as ügyosztálynak, esetleg a titkos belügyi jelentéseket kézhez kapó egykori állami és pártvezetők voltak-e. Az elektronikus média átvilágítása döntő részben befejeződött, a mintegy kétezer döntéshozó pozícióban lévő rádiós és televíziós újságíró közül félszázról találtak ellenőrzendő adatokat. Hodászi Zoltán, az átvilágítóbírák soros elnöke lapunknak elmondta: a nyomtatott sajtó szerkesztőségeinek és a kiadóhivatalainak tájékoztatása alapján állították össze azt a mintegy 1500 nevet tartalmazó listát. Elmondta: az átvilágítás nagyjából félidőnél tart, eddig „többtízes nagyságrendben” találtak olyan újságírót, akinél felmerülhet az érintettség gyanúja, ezért a bírák az adatok további pontosítása érdekében, személyes meghallgatásra hívták. – Ha az adatgyűjtési eljárás során bizonyítottnak találjuk, hogy érintettek a törvényben, az eljárásról szóló határozatot polgári bírósági perben még megtámadhatják. Ha a bírósági ítélet meghozatalát követő egy hónapon belül az érintettek lemondanak a jelenlegi munkakörükről, nevük nem jelenik meg a Magyar Közlönyben – mondta Hodászi Zoltán. Hozzátette: bírósági szakaszba az írott sajtóból még egy ügy sem került, az elektronikus sajtóból azonban mintegy tíz.
Döbbenetes bejelentést tett Irán
