Bárándy Péter rossz útra tévedt

Cenzúrával nem lehet harcolni a nekünk nem tetsző eszmék ellen – nyilatkozta Bárándy Péter könyvkiadási regulákról szóló kijelentésére reagálva egy amerikai jogvédő szervezet elnöke. Mint ismeretes, az igazságügy-miniszter nemrég kijelentette: „Az államnak igenis kötelessége megmondania, mit szabad árulni a könyvesboltokban és mit nem.”

Lapunkban akkor megszólalt Kőszeg Ferenc, a Helsinki Bizottság elnöke, aki némileg egyetértett a miniszterrel: szerinte az államnak korlátoznia kell az olyan könyvek árusítását, amelyek konkrét bűncselekmények elkövetésére szólítanak fel, vagy tanácsot adnak ehhez.
Hende Csaba volt igazságügyi államtitkár szerint azonban Bárándy álláspontja alapján az alkotmányos alapjogok folyamatos mozgásban vannak, ami nem igaz, hiszen ezeket az alkotmány kőbe vési. Lepies György, a Sajtószakszervezet főtitkára szintén elítélte a nyilatkozatot, mondván, kormányzatilag helytelen a szólásszabadság korlátozása.
Hollós János, a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének (MEÚSZ) elnöke is elítélte a szólásszabadság korlátozásának szándékát, Wisinger István MÚOSZ-elnök viszont – mint a baloldali hatalom intézkedéseiről szóló kényes kérdéseknél szokásosan – elzárkózott a nyilatkozattól. Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa egyenesen úgy vélte: pótcselekvés az új törvény megalkotása, nem szerencsés ugyanis szembeállítani az emberi méltósághoz való jogot a szólásszabadság jogával.
Amit a politikus tervez, olyan lépés, amely idegen a nyugati jogrendszertől és kultúrától, s amelyhez hasonló rendszer nem működik egyetlen demokratikus országban sem. Nagy-Britanniában ugyan súlyos esetekben (pornográfia terjesztése a gyermekek körében) beleszólhatnak a kiadványok megjelentetésébe, de a kormány sehol nincs felhatalmazva a tiltás érvényesítésére.
A brit jogrendszer nem ismeri el a kormány jogát ahhoz, hogy egy könyv megjelentetését betiltsa, vagy a már megjelent könyvet visszavonassa. A parlament hozhat törvényt bizonyos kategóriák ellen. Törvénybe ütköző lenne például bizonyos pornográf kategóriákba tartozó könyv, rasszista uszító kiadvány vagy terrorista kézikönyv megjelentetése és forgalmazása. Minden egyéb esetben akár a kormánynak, akár magánszemélynek lehetősége van arra, hogy egy-egy könyv kiadása, illetve forgalmazása ellen bírósági tilalmat kérjen. Ez rendszerint rágalmazási ügy, vagy a hivatali titoktartás megszegésére vonatkozó tilalom. Egész kategóriák betiltása lehetetlen.
Margaret Thatcher miniszterelnöksége alatt a kormány bírói döntést kért és kapott Peter Wright egykori kémelhárító tiszt könyve ellen azon az alapon, hogy megjelenése nemzetbiztonsági okból kifogásolható. Később a tilalmat visszavonták, mert Amerikában megjelent és számtalan példányt hoztak be belőle, mivel a bírói végzés nem tartalmazhatott tilalmat a könyv külföldi megvásárlása és saját használatra való behozatala ellen.
A másik példa Wendy Berry esete, aki mint a walesi hercegi pár egykori házvezetőnője, ki akarta adni emlékiratait. Károly walesi herceg a bírósághoz fordult a könyv megjelenése ellen azon az alapon: írója alkalmazásakor kötelezettséget vállalt, hogy a királyi család magánéletéről előzetes engedély nélkül nem fog sem szóban, sem írásban nyilatkozni.
Az Egyesült Államok jogredszere – az alkotmány első kiegészítésének köszönhetően – semmiféle korlátot nem szab a szabad véleménynyilvánításnak. A gyűlöletet keltő írások megjelentetőinek utólag kell felelniük a bíróságon, de ott sem a publikáció megtörténte, hanem az esetleges következmények miatt. Chris Finnan, az Amerikai Könyveladók Szervezete a Véleménynyilvánítás Szabadságáért elnöke lapunknak elmondta, Bárándy Péter kijelentése ellen – ha az az Egyesült Államokban történt volna – az általa vezetett társulat biztos felemelte volna hangját.
Megemlítette, hazája jóval szabadabb kereteket biztosít a sajtótermékek által közölt eszmék terjesztésének, mint a világ más országai.
Példaként említette Németországot, ahol egyes könyvek (például a Mein Kampf) tiltólistán vannak, valamint Franciaországot, ahol a közelmúltban jogi felelősségre vonás indult el egy internetes szolgáltató ellen, amely Amerikából szállítana a Harmadik Birodalomhoz köthető emléktárgyakat.
Chris Finnan elmondta, az Egyesült Államok az alkotmány aláírása óta harcot vívott a szólásszabadság valódi elfogadtatásáért, s a küzdelem alatt szerzett tapasztalatai alapján úgy érzi, minden embernek saját joga eldönteni, mit olvas. Véleménye szerint az ordas eszmék ellen harcolni nem lehet a cenzúra eszközével, márpedig Bárándy ezt teszi. Finnan arra hívta fel a figyelmet, ha ma betiltanak egy könyvet, holnap talán föld alatti terjesztésben sokszorosítják azt, érdekessé teszik, így ellenőrizhetetlen lesz.
A gyűlöletet keltő elméletekkel szemben vitába kell szállni, hibáikra rávilágítani, kritikus szemmel felismerni a bennük rejlő veszélyeket, s követőiket is erre buzdítani, de a cenzúrázáskor „rosszal harcolunk a rossz ellen” – jelentette ki az amerikai szakértő.