Nagyon hamar, már a világháló létrejöttének kezdeti stádiumában világossá vált, hogy az internetet nem csak jó dolgokra lehet használni Az internet ugyanis az emberiség történetének legszabadabb képződménye, s mint ilyen, korántsem csak a jobbító eszmék és hasznos tanácsok lelőhelye. Amikor Magyarországon is megindult a számítástecnikai fejlődés, szinte azonnal megjelentek az általában csak a jó ízlést, ám egyre gyakrabban a törvényeket is sértő magyar nyelvű elektronikus oldalak. A hatóságot mindez készületlenül érte.
– A kilencvenes évek közepén ismerte föl a rendőri vezetés, hogy szükség van az internet rendőrség általi megfigyelésére. Eleinte – ez 2000 februárjában volt – a kollégák szabadidejükben kalandoztak a hálón, vagyis tulajdonképpen hobbiból figyelték az infromációs szupersztrádát. Végül az egység hivatalosan 2002. január 1-jén, az elemző és koordinációs igazgatóságon belül alakult meg – tudtuk meg Peszleg Tibor rendőr őrnagytól, a csoport megbízott vezetőjétől. A legfontosabb feladatuk az úgynevezett monitoring tevékenység, vagyis a net bűnügyi megfigyelése. A rendőrök megvizsgálják az oldalak tartalmát, hogy a különböző magyar nyelvű netes helyeken nem szerepelnek-e törvénysértő, például pedofil tartalmú irományok és képek. Szintén a netes rendőrök feladata a szellemi alkotások szerzői védelme, illetve a tiltott dolgok, a kábítószer, a hamis okiratok vagy a robbanóanyagok kereskedelmének szemmel tartása. Az internetes rendőrök csak figyelnek, egyelőre még nem kaptak nyomozati jogkört.
– A világban számos példa akad mindkét gyakorlatra. Egyes országokban nyomozhatnak a világhálós kollegák, míg másutt hozzánk hasonlóan háttérmunkát végeznek. Mindkét változatnak vannak előnyei és hátrányai is – véli Peszleg Tibor, aki még nem tudja, hogy a közeljövőben bő-vül-e a csoport jogköre.
A netes rendörők jelenleg tehát leginkább csak passzívan vesznek részt az informatikai sztráda forgalmában. Ez azt jelenti, hogy a nyomozók, ha megjelennek is egy-egy chatben (a chat a jelen idejű internetes csevegés), virtuális bűnözői szerepbe bújva nem provokálnak ki törvényellenes cselekményeket, habár – mint azt a csoport vezetője elárulta – más országok rendőrségei élnek ezzel a módszerrel.
– A lehetőségek idehaza is adottak, csakhogy hiányzik a jogi szabályozás. Ez a fajta nyomozás nagyban hasonlít a titkosszolgálati módszerekhez, és a tehcnikai hátterünk sem megfelelő – mondta el az internetes rendőrök vezetője.
A világháló négy rendőre azonban már így is szép eredményeket ért el, mert netes nyomozásukkal két év alatt százötven esetben segítették kollégáik munkáját.
Hasonló nyomozó csoport a szabadelvűség szimbólumává vált Hollandiában is alakult. A tizenöt fős holland egység feladata, hogy felderítse, leleplezze és felelősségre vonja azokat a személyeket, akik a nemzetközi számítógépes hálózaton követnek el törvénysértéseket, mivel az országban, ahol összesen két és fél millióan interneteznek rendszeresen, egyre gyakoribbak az interneten keresztül szervezett vagy elkövetett bűncselekmények. A holland rendőrök idén nyáron próbálkoztak először a számítógépes bűnüldözéssel, s már az első időszakban húsz bűnügyi vizsgálatot kezdeményeztek: több pedofiloldal készítőjének felderítése után például rábukkantak egy nemzetközi hitelkártya-hamisító hálózatra is. A nyomozók szerint azonban nem csak ilyesféle, klasszikusnak tekinthető netes ügyekre kell ügyelniük, mivel gyógyszerekkel és kábítószerekkel is kereskednek a hálón, mi több, immár a futballhuligánok is saját hálózatot építettek ki.
A látványos sikerek ellenére a nyugat-európai országok netes rendőrségeinek hatékonysága meg sem közelíti kínai kollégáik eredményességét. Igaz, a világháló távol-keleti őrei Európában elképzelhetetlen módszerek alkalmazásával tevékenykedhetnek: nemrég például a Google után az AltaVista nevű keresőprogramot is betiltották a kínai hatóságok. A döntés kapcsán a kormány arra hivatkozott, hogy a pornográf oldalakat szeretné távol tartani a lakosságtól, mert a keresőprogramok porszívó módjára működnek, s mindent felszippantanak, válogatás nélkül.
Az országban dolgozó külföldi tudósítók természetesen nem fogadják el a magyarázatot, és állítják: mivel a kínai internetes rendőrség nem tudja cenzúrázni a rendkívül népszerű amerikai keresőprogramokat, egyszerűen elérhetetlenné teszi azokat.
Kína ugyanakkor igyekszik azt a látszatot fenntartani, hogy támogatja az információs technológiák és az internet elterjedését. A seregnyi pekingi színhelyű konferencia és a témában tartott tanácskozás sem képes azonban elfüggönyözni a valóságot, hogy a kommunista párt nehezen viseli a határtalan és nagyrészt ellenőrizhetetlen információáramlást.
Ukrajna
Oroszország segítséget kér a békefolyamat folytatásához
