Oroszország segítséget kér a békefolyamat folytatásához

Az orosz fél segítséget kér abban, hogy Kijevet a közvetlen tárgyalások folytatására és újabb forduló kitűzésére ösztönözzék, közölte szerdán a Kreml szóvivője. Oroszország és Ukrajna között jelenleg nincs kitűzve újabb tárgyalási időpont.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Forrás: AFP

Mint arról lapunk is beszámolt, Szvetlana Zsuróva, az állami duma külügyi bizottságának első helyettes elnöke megjegyezte, hogy Kijev jelzést vár a nyugati vezetőktől az Oroszországgal zajló tárgyalások folytatásáról. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője pedig azt közölte, hogy Moszkva jelzéseket vár Kijevtől arról, hogy hajlandó-e a harmadik tárgyalási fordulóba lépni.

Oroszország segítséget kér Kijev ösztönzéséhez
(Fotó: AFP)

Oroszország segítséget kér Kijev ösztönzéséhez

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője így nyilatkozott:

Mindenkit felszólítunk erre. Ebben a kérdésben a legfontosabbak az Egyesült Államok, Donald Trump amerikai elnök és csapatának közvetítői erőfeszítései. Sok nyilatkozat hangzott el, sok a csalódottságról szól, de természetesen szeretnénk remélni, hogy ezzel párhuzamosan az ukrán félre is nehezedik nyomás.

Szerinte „az ukrán fél a támogató nyilatkozatokat nem a béke elérésére teendő jelzésként értelmezi, hanem inkább a háborúra, a háború folytatására”. Az orosz–ukrán tárgyalások második fordulója június elején volt. A felek memorandumtervezeteket cseréltek a békés rendezésről, és megállapodtak súlyosan sebesült hadifoglyok és elesett katonák holttesteinek kölcsönös átadásáról. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Magyar Nemzetnek nyilatkozva a béketárgyalásokról többek között azt mondta: 

Kezdeményezésünkre és a török partnerek segítségével Isztambulban közvetlen, előfeltételek nélküli tárgyalások kezdődtek az ukrán féllel. Május 16-án és június 2-án került sor a két tárgyalási fordulóra. A harmadik forduló időpontjáról még tartanak az egyeztetések. A tárgyalási folyamat részeként számos humanitárius kérdésben született megállapodás, így a visszatartott civilek és hadifoglyok, köztük a súlyosan sebesült és beteg személyek, valamint a 25 év alatti fiatal katonák cseréjéről, valamint több mint 6000 katona holttestének temetésük végett Ukrajnába történő hazaszállításáról.

Az orosz védelmi tárca szerdán arról számolt be, hogy a légvédelmi erők 24 óra alatt 4 irányított bombát és 178 drónt semmisítettek meg, továbbá lelőttek egy Mig–29-es típusú ukrán vadászgépet. A védelmi minisztérium összesítése szerint a „különleges katonai művelet” kezdete óta összesen 664 repülőgépet, 283 helikoptert, 69 771 pilóta nélküli légi járművet, 619 légvédelmi rakétarendszert, 24 226 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 1577 többszörös rakétavetőt, 27 406 tábori tüzérségi ágyút és aknavetőt, 38 241 darab különleges katonai járművet semmisítettek meg.

Borítókép: Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője (Fotó: AFP)