Globalizálódó világunkban nem mindegy, hogy meg tudjuk-e tartani egyéniségünket, magyarságunkat. A falusi turizmus a hagyományok továbbvitelére, illetve újak megteremtésére egyaránt alkalmas – nyilatkozta lapunknak Miklay Frigyesné, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (Fatosz) titkára. A falusi turizmus jelentősége más szempontok szerint is kiemelkedő: így például jelentős munkahelyteremtő szerepe van, méghozzá azokban a régiókban, ahol egyébként is nehéz munkát találni, elhelyezkedni. Továbbá az sem elhanyagolható szempont, hogy – miközben a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége alacsony – a szobák kiadásából pótlólagos, kiegészítő bevételre tehet szert a gazdálkodó családi kasszája. Ráadásul, mivel a falusi turizmus maga a vidék, így a mezőgazdasági termékek és – főleg a külföldi vendégek miatt – a biotermékek értékesítésének közvetlen piaca is lehet.
A titkár felhívta a figyelmet arra, hogy sokan összetévesztik a falusi szállásadást a falusi turizmussal. Előbbi a nem városban, nem kiemelt gyógy- és üdülőhelyeken való olyan idegenforgalmi célú magánszállásadás, amelynek mértéke az öt szobát és a tíz ágyat nem haladja meg. A szolgáltató magánszemélyként végzi tevékenységét, s minden valószínűség szerint jövőre már hatszázezer forintig adómentességet élvez. Ezzel kapcsolatban probléma, hogy az a szállásadó, akinek települését városi rangra emelik, azonnal elveszíti hatszázezres adómentességét, hiszen falusi szállásadást városban nem lehet végezni. A szövetség most a szabály megváltoztatásáért lobbizik. Ugyanakkor falusi turizmust a nagyobb szobaszámú, városi panziók is folytathatnak, amelyre jó példa az alföldi mezővárosok esete. A szövetség szerint az is gondot jelent, hogy a magas szintű vendéglátó-ipari követelményeknek – a HACCP-nek – a falusi vendéglátásban szolgáltatók döntő többsége nem tud megfelelni. A szövetség nem vitatja, hogy a higiéniát be kell tartani, de véleményük szerint a szállodai követelményeket nem lehet ráhúzni a Mariska nénik konyháira. Egyébként az EU-ban is megkapták az e területen szolgáltatók a mentességet a HACCP előírásai alól.
A falusi turizmus első kezdeményezései az 1930-as években indultak, annak a II. világháború vetett véget. Ezt követően az 1960-as években szerveződtek újra – ekkor már úgynevezett IBUSZ-szobaként – a mai szolgáltatói rendszer alapjai. Több más szervezet mellett a Fatosz 1994-ben alakult meg, s – a kiválóan működő – osztrák és német példák alapján koordinálja az ágazat ezen szegmensét. A szövetség első lépései között szerepelt, hogy kategóriákat állítottak fel, amelyek hasonlítanak a szállodai szolgáltatók besorolásaihoz, csakhogy ebben az esetben nem öt csillag, hanem négy napraforgótányér jelzi a maximumot. (Érdekesség, hogy Spanyolországban olajbogyók jelzik a kategóriákat). A hazai gyakorlatban a kategóriák legmeghatározóbb tényezője a higiénés helyiségek megléte és állapota. Így például a négy napraforgós jelzést csak az a szállás kaphatja meg, ahol minden szobához külön fürdőszoba tartozik. A falusi szállásadást a szolgáltató önminősítéssel végzi, míg a szövetség által képzett szakemberek – térítés ellenében – segítik az önértékelést. Ezt követően megkapják a szövetség emblémáját, amely egyben védjegyként is szolgál.
A XXI. századot a szakemberek a szolgáltatások és a turizmus évszázadának tartják. A titkár szerint a falusi turizmus alkalmas arra, hogy a vendégeket hatékonyabban, mind nagyobb számban hazánkba csábítsuk, s a világ turisztikai tortájából minél nagyobb szeletet hasítsunk ki. A magyar vendégek pedig itthon maradjanak, s itt költsék el forintjaikat. A turizmus ezen ága dinamikus fejlődést mutatott az elmúlt években: a KSH adatai szerint míg 1998-ban 81 ezer vendég 431 ezer éjszakát töltött el ilyen szállástípusban, addig a múlt évben már 117 ezer vendég 528 ezer esetben hajtotta álomra fejét. A szolgáltatók száma is dinamikusan nőtt: 1998-ban még ötezren 26 ezer férőhellyel várták a vendégeket, míg tavaly már csaknem hétezren, negyvenezer ággyal. Megfigyelhető jelenség viszont, hogy a falusi turizmus a helyi adottságokon túl ott tud sikeres lenni, ahol a polgármesterek is átérzik, hogy ez mennyire fontos a falu és a benne élők jövője szempontjából, s lépéseket tesznek a széles körű elterjesztés érdekében. Fontos továbbá az arra való igény, hogy ne csak a házakban legyen rend, hanem a ház előtt, az utcákon és a települések egészén.
A piac telítettségét és az árakat firtató kérdésünkre válaszolva Miklay Frigyesné megjegyezte: a piac még egyszer ennyi vendégvárót elbírna. A legolcsóbb szállásárak személyenként és éjszakánként 1500 forintnál kezdődnek, míg az átlagos ár háromezer forint körül van. Akadnak azonban olyan házak is, ahol akár tízezer forintot is elkérnek egy éjszakára. Igaz, ennyi pénzt leginkább csak a külföldiek tudnak és akarnak megfizetni. A külföldiek és a magyar vendégek aránya negyven-hatvan százalék, megoszlásuk földrajzi szempontból egyenetlen. Nyugaton ugyanis jóval több a külföldi, míg keleten inkább honfitársaink vendégeskednek. A vendégéjszakák aránya viszont kiegyenlített, ötven-ötven százalékos. A legtöbb külföldi vendég német, osztrák, holland, s megnőtt az észak-európai államokból érkezők, a dán és a finn pihenni vágyók száma is. A szakember szerint fontos lenne, hogy az állam a jövőben is támogassa a falusi turizmust, hiszen mind a bel-, mind a külföldi vendégek költése az országhatáron belül marad. Emlékeztetett rá, hogy a Széchenyi-tervből forrásokhoz juthattak. Igaz, először egy baki is volt a kiírásban, hiszen arra csak vállalkozók pályázhattak. Amikor azonban jelezte a szövetség, hogy a többség magánszemély, módosították a pályázati kiírást, s akár ötmillió forintot is el lehetett nyerni szálláshely-kialakításra, vagy az osztályba sorolás szintjének emelésére, ezzel is növelve versenyképességüket.
Miklay Frigyesné ismertette: a tavaly szeptember 11-i egyesült államokbeli terrorcselekmények a falusi turizmus bevételeiben nem éreztették negatív hatásukat, hiszen inkább a repülős utak iránt csökkent a kereslet. A szakember úgy véli, még korántsem használtuk ki a lehetőségeket, ám ehhez még jobb marketing szükséges. Negatív példaként említette a tiszai ciánszennyezés esetét, amikor – a gyenge tájékoztatás miatt – külföldiek sokasága mondta le szállásfoglalását a több száz kilométerre lévő Balatonnál is. Érdekesség ugyanakkor, hogy a Tisza környékén a környezeti katasztrófát követően érezhetően csökkent a külföldi vendégek száma, míg a magyaroké enyhén emelkedett.
A jövőről szólva a szakember megjegyezte: az ország uniós csatlakozása után közösségi pénzeket úgy lehet majd elnyerni, ha helyi összefogásokban megalkotott programok mentén pályáznak a támogatást igénylők. Ezért a szövetség most azon dolgozik, hogy megismertesse ezt a pályázati rendszert az érintettekkel. A szállásadóknak össze kell fogniuk – mások mellett – a vendéglősökkel, a lovasokkal és a kézművesekkel is, hiszen csak a közös siker záloga az egyén boldogulásának.
A falusi vendéglátás statisztikája
Év Vendégek Vendégéjszakák Szállásadók Férőhelyek
száma száma száma száma
1998 81 000 431 000 5000 26 000
1999 104 000 530 000 5500 30 000
2000 110 000 518 000 6000 33 500
2001 117 000 528 000 6700 37 000
2000. július végéig n. a. n. a. 7000 40 000
Forrás: KSH
Keith Kellogg
Kellogg fontos üzenetet vitt Zelenszkijnek
