Egyelőre lassan terjed a széles sávú internet

A világhálót használók jelenleg tíz százaléka veszi igénybe a nagy sebességű, széles sávú internetvonalakat. Abban szinte mindenki egyetért, hogy a nagy sebességű internetezésé a jövő, gyors fejlődésre az állam szerepvállalása nélkül azonban nem lehet számítani.

A készülő nemzeti informatikai fejlesztési terv szerint a széles sávú internetezés elterjedéséhez nem elsősorban a kábel- vagy a távközlési szolgáltatókat kell támogatni a jövőben, hanem a térségeket – nyilatkozta lapunknak Esztó Péter, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium távközlési szabályozási főosztályvezető-helyettese. A tervezet azzal számol, hogy a kormány több pénzt hagyna az önkormányzatoknál, mint eddig, akik ennek egy részét az informatika fejlesztésére költhetnék. Esztó Péter hangsúlyozta, hogy az üzleti szféra megteremti magának a széles sávú internetezés feltételeit, a vállalkozások mind gyakrabban használják a nagy teljesítményű ISDN-, ADSL-, kábeles vagy bérelt vonali csatornákat; a probléma inkább a lakossági, illetve közösségi felhasználók körében mutatkozik. A kábeltársaságok különben sincsenek kellően felkészülve sok helyen a széles sávú internet elterjesztésére.
Az üzleti szférán kívül három lehetőség mutatkozik a nagy sebességű internetezés elterjedésének elősegítésére: egyrészt az állam közvetlenül finanszírozná a beruházásokat, másrészt a területfejlesztési források nyújtanának biztosítékot, harmadrészt számítani lehet az Európai Unió támogatására. Közvetlen állami szerepvállalás esetén, minisztériumi pénzből épülne ki az alap-infrastruktúra, a felhasználóknak pedig csak az üzemben tartási költségeket kellene magukra vállalniuk. Vannak azonban olyan területek az országban, ahol a kereslet fizetőképessége annyira alacsony, hogy még ez sem jelentene megoldást, ebben az esetben a minisztérium a közösségi hozzáférést tenné lehetővé, azaz a teleházakban és a telekunyhókban biztosítaná a széles sávú internetkapcsolatot.
A hatályos jogszabályok szerint az egyetemes szolgáltatást végző cégeknek legalább 9,6 kilobites letöltési sebességet kell biztosítaniuk másodpercenként. Az ISDN csatornákon általában 64 vagy 128 kilobit a letöltési sebesség, a felhasználók számára a 640 kilobites teljesítmény pedig már szinte minden igényt kielégít. Ezzel együtt 2–10 megabites vagy nagyobb sebességű hálózatok is épülhetnének a felhasználók kiszolgálására.

Nem kelendő a kedvezményes internet. Egyelőre nincs nagy érdeklődés a fogyasztók részéről az államilag támogatott 15, illetve 40 órás internetcsomagokra. Mint ismeretes, az IHM nyáron öt hazai szolgáltatóval írt alá megállapodást: a tárca 77 fillérrel támogatja percenként a kedvezményes internetezést a két csomag használata esetén. Augusztus 1-je óta néhány ezer új előfizetőt regisztráltak a szolgáltatók, ami jócskán alulmúlja a várakozásokat. Van olyan szolgáltató, akinek területén eddig 340 új előfizető vette igénybe a támogatott díjcsomagokat. Az emberek többsége ugyanis nem tudja megfizetni az alap-infrastruktúrát.