Érettségivel is vezethetünk bankot

Érettségivel a zsebben, szakmai gyakorlat után is válhassék bárki bankvezérré Magyarországon – javasolja a parlament elé kerülő pénzügyi „salátacsomag”. A kormány közel évi egymilliárd forint működési bevételt von el a pénzügyi felügyelettől, így veszélybe kerül annak megfelelő működése.

Felsőfokú végzettség nélkül, pusztán tíz év hitelintézeti gyakorlat után is ki lehetne nevezni a jövőben bárkit vezető állásba a bankok, egyéb pénzintézetek élére – derül ki a pénzügyi „salátacsomag” lapunk birtokába került előterjesztéséből. A pénzügyi tárca (PM) anyaga elismeri: a hamarosan a parlament elé kerülő javaslatot egyaránt ellenzi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a bankszövetség, sőt a minisztériumok többsége is. A PM szerint viszont nincs közvetlen összefüggés a felsőfokú végzettség és a vezetői funkció ellátásának minősége között. Ezért javasolják: igazodjunk a nemzetközileg elfogadott gyakorlathoz.
Úgy tudjuk, a kormány az utolsó pillanatban döntötte el: már 2003-tól hárommillió forintra emelik a jelenlegi egymillióról az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által védett bankbetétek mértékét. Bár a 2004-es uniós csatlakozással a mérték hatmilliósra nő, ez valójában 5,4 milliót jelent, hiszen az ügyfélre tíz százalék önrész jut. A betétbiztosítást kiterjesztik a hitelintézetek által kibocsátott értékpapírokra, sőt – az EU-csatlakozással – a majdan nálunk fiókot nyitó külföldi pénzintézetek fiókjainak módozataira is. Az OBA jövőre helyszíni ellenőrzéssel, adatbekéréssel ellenőrizheti, hogy a hitelintézetek rendben fizetik-e a betétvédelem fejében felszámított díjat, s tájékoztatják-e minderről ügyfeleiket. A biztonságot növeli, hogy a takarékszövetkezetek jövőre minimum százmillió forintos saját tőkéjét 2006-ra kétszázmillió, 2007-re 250 milliósra emeltetik (új takarékot már jövőre is csak ennyivel lehetne alapítani).
Bár tervezték, az adatvédelmi biztos aggályai miatt nem jön létre a lakossági banki ügyfelek minden hitelügyletét – tehát nem csak a „bedőlt” követeléseket – tartalmazó pénzintézeti adóslista. Külön törvénypasszusok szóltak volna az elektronikus pénzt – így kártyákat – kibocsátó intézményekről is. Ezeket a mostani javaslat szerint szintén kihagynák, mert külön törvény mondja majd ki: e társaságoknak önálló szakosított hitelintézetté kell válniuk.
A pénzügyi „salátacsomagról” a pénteki kormányülés után beszámoló László Csaba pénzügyminiszter azt állította: nem veszélyezteti a PSZÁF gazdálkodását, hogy január 1-jétől átlagosan felére csökkentenék a tőkepiaci szereplők által a felügyeletnek fizetendő díj mértékét. Az előterjesztésből azonban világosan kiderül: a PSZÁF szerint a lépés miatt igenis veszélybe kerül a hatóság működése, hiszen bevételeik évi egymilliárd forinttal csökkennek. A „salátacsomagból” kiderül: a biztosítói szektor felügyeleti díjfizetését épp azért kívánják szintén átalakítani (úgy, hogy a díjalapot a biztosítói díjbevétel mellett az érintett társaságok tartalékaira is vetítik), hogy az részben ellentételezze a tőkepiaci területen kieső díjbevételt. Csakhogy a felügyelet számításai szerint a biztosítói szektorból az átalakítás nyomán az eddigi évi 800 millión felül 32–64 millió forinttal több folyhat be, ami elenyésző a kieséshez képest.
Mint lapunkban megírtuk, 2003 áprilisától a duplájára – az eddigi évi 36 ezerről 72 ezer forintra – nőhet a javaslat szerint az egyéni lakás-takarékpénztári ügyfelek állami támogatásának mértéke. Így a támogatást legjobban kihasználó négyéves futamidejű konstrukciónál az ügyfél havi húszezer forint megtakarítással 2,6 millió forintra szerződhet. Az előterjesztés szerint ez 2004-ben 1,5 milliárd forint, majd a továbbiakban arányosan növekvő költségvetési többletkiadást jelent évi 140 ezer új lakástakarék-szerződéssel számolva.
A társasházak, lakásszövetkezetek nagyobb állami támogatást kaphatnak: a 2–4 lakásos ingatlanok juttatása így évi 108 ezer, az 5–30 lakásosoké 144 ezer, a 31-60 lakásosoké 180 ezer, az efölöttieké évi 216 ezer forint is lehet. A lakóközösségek optimális előtakarékossági konstrukciója így 3,3–7,2 millió forint lehet. Ez a PM szerint 2004-től csak évi 250– 500 millió forint pluszkiadást jelenthet majd az államnak, ha a társasházak öt-tíz százaléka köt szerződést valamelyik lakáspénztárnál.