Hadjárat indult Boros Imre ellen?

Egy hétköznapi, érdeklődésre számot nem tartó történet miatt akarják a szálkeresztet rám rakni – így fogalmazott az egyik napilapban megjelent, „a Boros-birodalom gyarapodásáról” szóló cikkére utalva Boros Imre, az Orbán-kormány PHARE-ügyekért felelős tárca nélküli minisztere, független parlamenti képviselő.

Lapunknak elmondta a politikus: szülőfalujában, a Zala megyei Csödén 1994-ben kezdett el vendéglátással foglalkozni, a családi tulajdonban lévő panziót a bankszférában évtizedek alatt keresett pénzéből hozta létre. Mint fogalmazott: olyan bankok irányításában vett részt, amelyek sohasem szorultak konszolidációra, az államnak sohasem kelmlett a zsebébe nyúlnia az elfolyt pénzek miatt.
Boros Imre véleménye szerint a Népszabadság és más lapok koncepciós módon próbálják lejáratni. A lapokban többek között azt vetik a szemére, hogy a falu fejlődéséből a családi vállalkozás is profitált, Boros vállalkozása jelentős összegű állami támogatásokat vett fel a Horn- és az Orbán-kormány idején, ám a feltételek egy részét nem tudta teljesíteni. Boros közölte: 1997-ben kapott utoljára támogatást. „Boros Imre, aki testvérével, Boros Istvánnal közösen hozta létre a csödei Sárkány panziót, 1994 után kezdett foglalkozni turisztikai vállalkozással” – olvasható többek közt. A volt miniszter szerint az írás valós tartalmára jellemző: a testvérének nincs is köze a vállalkozáshoz. A megjelent anyagban olvasható: Csöde a területfejlesztési pályázatokon rendre sikeresen szerepelt, ennek eredményeképpen ma már vezetékes gáz- és szennyvízcsatorna is van a községben. Boros a kijelentésre úgy reagált: az biztos, hogy Csöde ellen nem lobbizott az előző négy évben, a település vasútra épülő fellendülését pedig nem kell szégyellni. Ráadásul a térség is sokat fejlődött: köztük Zalalövő és Felsőjánosfa. A cikk szerint „nagy visszhangot váltott ki az is, hogy a tavaly átadott, 25 milliárd forintból megépült magyar–szlovén vasútnak az egyik megállóját a 92 lelkes Csöde határában, a Sárkány panzió közelében alakították ki”. Boros ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta: a beruházást már jóval a hivatalba lépése előtt megkezdték, a vasút nyomvonalát pedig még a Horn-kormány ideje alatt véglegesítették, évekkel azelőtt, hogy ő miniszteri székbe ült volna. 1997. január 4-én adták ki azt a jogerős építési engedélyt, amely már a végleges nyomvonalat és a csödei megálló megépítését is tartalmazta.
Az idén nyáron Csöde határában rendezték meg a több ezer látogatót vonzó magyar ló ünnepét. Boros szülőfaluja fejlődéséből a családi vállalkozása is profitált, így például a lóünnepre érkező vendégek közül nyilván többen is a Sárkány panzióban szálltak meg – vélte a Népszabadság cikkírója. A volt miniszter erről úgy vélte, a rendezvényből az egész környék profitált. Mint mondta, a tizenegy szobás panzióban valóban telt ház volt, ugyanakkor jelentős részük a személyes vendége volt. – Mivel a két és fél napos rendezvényen közel tízezren jelentekmeg, és Csöde 60 kilométeres körzetében nem lehetett szállást találni, rosszindulatúnak tartom a sugalmazást és a feltételezést – szögezte le Boros Imre.
A Sárkány panzió fejlesztéséhez csak úgy kaphatott több forrásból is állami támogatást, hogy vállalta bizonyos feltételek teljesítését. A Népszabadság azt írja: a lapuk birtokába került dokumentumok szerint azonban a Boros-vállalkozás ezeknek a kötelezettségeknek egy részét nem teljesítette, a felvett pénzeket saját belátása szerint használta fel. A milliós támogatásokat – több forrásból – munkahelyteremtésre vették fel, ám az adott vállalkozásban mégsem bővült a foglalkoztatottak létszáma. És bár a támogatás felvételének összes feltételét a cég nem teljesítette, a felvett milliók mégis megmaradtak. Hogyan? – kérdezi a lap cikkírója. Boros Imre szerint nem igazak az állítások, hiszen teljesítették a feltételeket. A szerződést módosították, kevesebb dolgozót alkalmaznak, de az előírtnál hoszszabb ideig. Hozzátette: az utóbbi években közel harminc ellenőrzést kapott a vállalkozás, problémákat senki sem tapasztalt, bíróságon lévő ügyei nincsenek. – A cikk talán nem véletlenül jelent meg a Zala megyei önkormányzat alakuló ülésének napján, amely közgyűlésbe én is bekerültem. Ez egy epizód, így működik most a demokrácia, ennyit az ellenzéki jogokról – szögezte le Boros Imre. Hozzátette: a közelmúltban ismeretlenek betörtek a budapesti irodájába, ahonnan elvitték a számítógépét, kapott anthraxgyanús postai küldeményt, s már tizenöt alkalommal életveszélyesen megfenyegették, nemrég pedig megmérgezték az egyik Csödén tartott lipicai tenyészlovát.