Nincs valóságalapja annak az atomlobbi által az elmúlt napokban ismét felhozott állításnak, miszerint a világban és Európában megváltozott volna a nukleáris energia megítélése – reagált kérdésünkre Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának fideszes alelnöke a lapunkban is közzétett érvelésre. – Az sem igaz – tette hozzá –, hogy sorra döntenének a már meglévő reaktorok élettartamának meghosszabbítása mellett. Kifejtette: Európában és a világ országainak túlnyomó többségében a közvélemény továbbra sem támogatja az atomenergia térnyerését. A megfontoltságáról híres Németországban például elhatározták, hogy 2021-ig bezárják az összes atomerőművet, amelyek ma még az ország villamosenergia-szükségletének közel harmadát adják. A döntés alapján a kieső áramtermelést kizárólag megújuló energiaforrásokkal – például szél- és naperőművekkel –, illetve kismértékben energiatakarékossággal pótólják majd. Tény az is – mondta –, hogy Európában sehol sem terveznek új atomerőműveket, s a felhozott egyedüli finnországi példa is csak arról szól, hogy befejeztek egy, már a nyolcvanas évek óta épülő reaktort. Az sem csoda, hogy az atomerőművek privatizálása iránt kontinensünkön nem túl nagy az érdeklődés, hiszen abban az esetben, ha az állam nem vállalja tovább a nukleáris hulladékok ártalmatlanításának és a bezárt reaktorok évezredeken át történő őrzésének költségét, az atomerőműben megtermelt energia ára máris a széntüzelésű erőművek tarifáihoz közelít – vélekedett a politikus. Leszögezte: nincs szó arról, hogy a paksi atomerőmű élettartamának tervezett meghosszabbítása Magyarország nukleáris biztonságát veszélyeztetné. Ugyanakkor kár évi 100-120 milliárd forintot költeni egy elavult és a ma ismert technológiák szerint hosszú távon kezelhetetlen sugárzó hulladékot termelő erőmű felújítására. – Annak a pénznek fontosabb helye is van a költségvetésben – tette hozzá.
Mit hoz a nyár?
