Jönnek a gyorsjelentések

Hosszú várakozás után csökkentett kamatot az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed). Az USA-ban az irányadó kamatláb 1,25 százalékra csökkent, ami négy évtizedes rekord. A befektetők ezúttal a gazdaság nehéz helyzetére következtettek a monetáris beavatkozásból, s a legfontosabb amerikai indexek a részvényárak stagnálására, csökkenésére utalnak. A BUX a múlt héten másfél százalékkal javult. E héten a napvilágra kerülő háromnegyed éves mérlegadatok mozgathatják a hazai részvényárakat.

Eltérően reagáltak a múlt héten a tengerentúli és az európai befektetők a legfrissebb monetáris beavatkozásokra: a Fed újabb félszázalékos kamatvágást hajtott végre, míg az eurózóna közös bankja, az EKB, valamint a brit jegybank a kamatszint fenntartása mellett döntött. Egy kevésbé ellentmondásos gazdasági környezetben a befektetők felé pozitív üzenete lehetett volna a Fed kamatcsökkentésének, hiszen a hitelek olcsóbbá tétele a vállalkozásoknak kedvező intézkedés. Ezúttal azonban csak a kamatcsökkentés napján erősödtek valamelyest a tőzsdeindexek, azt követően újabb lemorzsolódás következett. Mindez arra utal, hogy a piac szereplői még mindig nem látják az alagút végét.
Gyenge a dollár
A New York-i értéktőzsde indexe, a hagyományos iparági részvényekből számított Dow Jones ipari index több mint fél százalékkal fogyott a múlt héten, míg a fejlett technológiai papírokat tömörítő Nasdaq Composite alig 0,1 százalékkal esett vissza. Tokióban szintén csökkentek ebben az időszakban a részvényárak. A japán exportnak gondot jelent a jen felülértékeltsége a dollárhoz képest. A múlt héten a dollár újabb gyengülése tovább fokozta ezeket az aggodalmakat. A Nikkei-index az utóbbi öt tőzsdenapon hajszál híján egy százalékkal esett vissza.
A dollár az euróval szemben is veszített értékéből. A közös európai pénz ismét paritás fölé erősödött: pénteken a londoni pénzpiacon egy euróért több mint 1,01 dollárt adtak. Az európai tőzsdeindexek ezúttal különbözőképpen mozogtak. Amíg a londoni FTSE 100 majdnem egyharmad százalékkal visszacsúszott, addig a frankfurti DAX másfél százalékkal, a párizsi CAC pedig több mint három százalékkal erősödött. Az öreg kontinens befektetői láthatóan jól fogadták az Európa– USA kamatverseny újabb fordulóját. Ezúttal sem az EKB, sem a Bank of England nem követte a Fed kamatcsökkentését. Ugyanakkor az Európai Központi Bank vezetői továbbra is érzik a meglévő nyomást, amely monetáris enyhítést vár. Wim Duisenberg, az EKB elnöke hangot is adott ebbéli dilemmáinak. A monetáris politika irányítóitól megszokott, hogy nem tesznek egyértelmű ígéreteket a kamatok változásáról, de az elemzők egyértelmű ígéretként értelmezték Duisenberg szavait, miszerint „az EKB igen behatóan fogja tanulmányozni a gazdasági növekedést fenyegető kockázatokat”. Az elemzők szerint az eurózónában lévő, viszonylag alacsony infláció – októberben 2,2 százalék – teret ad a központi banknak további kamatcsökkentéshez, s a legutóbbi kamatdöntést követő, legfrissebb vélemények szerint erre még az idén sor kerülhet. A kamatcsökkentés ellen hat viszont a valutaunió országaiban megnövekedett államháztartási deficit, amely több tagországban átlépte a megengedett (a GDP három százalékában limitált) mértéket.
A Fed lényegében elejét vette a további kamatcsökkentési várakozásoknak – derült ki a Reuters felméréséből. Eszerint a Fed nyílt piaci bizottságának következő, december 10-i ülésén az amerikai állampapírok 19 elsődleges forgalmazója közül senki nem számít további kamatcsökkentésre, s a január 29-i üléstől is csak ketten várnak újabb, 25 bázispontnyi kamatnyesést. A 19 befektetési bank elemzőinek többsége viszont előrejelzésében még a jövő év júniusára is a jelenlegi kamatszinttel számol. A fél év múlva várható kamatkörnyezet-előrejelzésben az irányok már eltérők: ketten várják, hogy addigra egy százalékra csökken az USA-ban az irányadó kamatláb, egy befektetési bank 0,75 százalékos kamatlábra számít, ám a Deutsche Bank Securities másfél százalékos kamatláb-előrejelzést adott a Reuters felmérésében.
A BUX felülteljesített
Erőteljesen drágultak a Mol részvényei a múlt héten a Budapesti Értéktőzsdén. Az olajpapír árfolyama stabilizálódott az ötezer forint feletti szinten. A pénteki zárószakaszban már 5345 forintot adtak érte, majdnem hat százalékkal többet, mint az előző hét végén. A társaság nyár óta sajátrészvény-vásárlási programot hajt végre, s ennek szerepe van a kurzus alakulásában. Annak ellenére van ez így, hogy a tranzakciók deklarált célja nem az árfolyam karbantartása, hanem a sajátrészvény-állomány gyarapítása a várható akvizíciókhoz. Mindemellett a jövő hét közepén megjelenő gyorsjelentést megelőző spekulációnak is szerepe lehet a napokban tapasztalt élénk keresletben.
Mindenesetre a BUX nem tudott a Moléhoz fogható nyereséget elérni: az index 1,46 százalékkal növekedett az utóbbi öt kereskedési napon. A többi vezető részvény közül a Matáv (+0,66 százalék) és az OTP (+0,14 százalék) az index dinamikájától elmaradva drágult, a Richter pedig majdnem egy százalékkal visszaesett. A közepes likviditású papírok közül a Synergon 5,3 százalékkal, az Inter-Európa 4,2 százalékkal javult. A középbank részvényének teljesítménye különösen azért figyelemre méltó, mert már október második felében is lezajlott egy lendületes áremelkedés a papír piacán.
Távozott a Pick
A múlt hét vesztese címre a Pick a legnagyobb esélyes, hiszen a szerdáig parketten lévő papír 11,4 százalékkal lett olcsóbb. Ugyanakkor a pesti tőzsde és a magyar papírok iránt érdeklődő valamennyi befektető is vesztesnek érezheti magát, hiszen a Pick részvényeinek tőzsdéről való kivezetésével tovább csökkent a BÉT-en forgó papírok száma. A szalámigyári papírok hat százalékát továbbra is tartó kisrészvényeseknek a következő forduló a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének döntése után következik, hiszen a felügyeletnek határoznia kell a többségi tulajdonos azon kéréséről, hogy zárttá alakíthassa a társaságot. Ha ez bekövetkezne, akkor a Pick részvényei feltehetőleg további értékvesztést szenvednének. Az előttünk álló hét tőzsdei eseményeit elsősorban a gyorsjelentési szezon legfrissebb fejleményei fogják vezérelni.
A Richter már teljesítette ez irányú kötelezettségét, de a másik három vezető társaság november 14-én, csütörtökön teszi majd közzé a háromnegyed éves mérlegadatait. A Portfolió on-line magazin megkérdezte az elemzőket a várható profitok alakulásáról. Ebből az derült ki: a piac szereplői az OTP és a Matáv esetében nem számítanak meglepetésre, míg a Molra vonatkozó profitprognózisok eltéréseiből véleménykülönbségek olvashatók ki. Hasonlóképp nagy különbségek alakultak ki az Egis, a Pannonplast és a Rába nyereségének prognózisaiban. Ezek azok a papírok, ahol a gyorsjelentés megjelenéséig a spekuláció, utána pedig a várakozástól eltérő eredmény korrekciója élénk árfolyammozgást idézhet majd elő.