Kalandorok a Kócsagvárban

Csekély előkészület, s csupán néhány egyszerű segédeszköz szükségeltetik a Fertő–Hanság Nemzeti Park kalandorainak a terepi oktatóhelyek látogatásához. Félénk vízimadarak, rejtőzködő virágok, százéves égeres őrzi a táj arculatát, amelyet az ember mértéktartása nélkül gyorsan fölfalna a civilizáció. A szúnyogriasztóval, esőkabáttal és lexikonnal fölfegyverkezett természetrajongók szívesen cserélik egy hétre erdei iskolára kőiskolájukat.

Csaknem érintetlen természeti környezetben figyelhetik meg a természet szerelmesei a Fertő–Hanság Nemzeti Park huszonnégy hektárján az őshonos flórát és faunát. Az intézmény központi épületében, a Kócsagvárban 1993-tól fogva látogató- és oktatóközpont működik. Győrtől hetven kilométernyire fekszik Sarród, s a település határában építették föl a Makovecz-modorú, organikus építészeti stílusú megfigyelőközpontot, amelyet Koller József tervezett, a tájba illően. Itt, a Kócsagvárban fogadja az oktatási és idegenforgalmi osztály három tagja a csoportokat, amelyek lelkes természet- és környezetvédői izgalommal fedezik föl, milyen titkokat tartogatnak a lápos, mocsaras, tőzeges, szikes területek, mit rejtenek az égererdők, hol fészkelnek a gémek és az apró, parti madarak.
Fersch Attila erdő- és tájvédelmi szakmérnök, oktatási osztályvezető, Goda István agrár- és tájvédelmi szakmérnök, természetvédelmi szakfelügyelő és Szabó Renáta Katalin turisztikai felügyelő maguk is szerelmesei a tájnak, a vidéknek – ezt a munkát csakis hivatástudattal lehet végezni. Goda István Sarródon született, elmondása szerint az élete erről a vidékről és annak élővilágáról szól. A kis csapat igen gazdag programokkal várja a leginkább a nyári időszakban megszaporodó csoportokat, az óvodásoktól a nyugdíjasokig valamennyi korosztályt felkészülten fogadják. Az egyhetes erdei iskolán valódi kalandozásokat tehetnek a vidéken, igaz, vannak a látogatóktól elzárt területek, mondja Gonda István.
Három zónára osztották a szakemberek a nemzeti parkot, közülük a fokozottan védett területekre csak a kutatók nyernek bebocsátást. Ezen a natúr vagy természeti zónának nevezett részen költenek a gémek, a vadrécék, a vöcskök, és még sok-sok nádi énekesmadár. A megőrző zónában az orchideafélék virágzanak, itt költenek és táplálkoznak a parti madarak, errefelé köröz méltóságteljesen a rétisas. E területen természetközeli gazdálkodást folytatnak hozzáértő módon, az ősi ésszerűséggel termesztik és aratják a nádat, legeltetik a szürkemarhákat, a rackajuhokat. Ide be-betekinthetnek a kirándulók, leendő kutatók, biológusok, amatőr halászok, madarászok, s természetesen alapos megfigyeléseket végezhetnek a felsőfokú tanintézetek gyakorlati idejét töltő diákjai. A harmadik, az úgynevezett ütköző- vagy pufferzónába vezetik be a legtöbb csoportot. Ez a zóna kiépített útvonalakkal, kilátótornyokkal, megfigyelőállásokkal ellátott.
A világörökség részét alkotó Fertő-tájon a nádasok, a csatorna- és árokpartok, a mexikópusztai szikesek (az egykori Esterházy-birtokon keresztelték el így ezt a fertályt, az ötvenes évektől Fertőújlakká „magyarosodott” a lakott része), a Fertő természetes elöntései, a Szárhalmi-erdő, a Kis-tómalomi láprét, valamint a Fertő menti puszták, gyepek, kaszálórétek a külföldiek érdeklődését is fölkeltette, Spanyolországból például rendszeresen érkeznek főiskolások, de Ausztria és Németország természetvédői is érdeklődnek a nomád világ iránt. A Hanságban a hansági tavak és környékük (Király-tó, Fehér-tó), az égerlápok, a kemény és puha fás ligeterdők, s a nemesnyárasok tanulmányozása jelent természetközeli élményt. A nemzeti park dél-hansági területén két foltban található meg nagy kiterjedésű, támasztógyökeres égeres, amit háromszáz esztendeje telepítettek, s azóta folyamatosan növekednek az új egyedek.
A kiindulási helyszín a Kócsagvár, ahol előadóterem és speciális eszközök alapozzák meg elméletben a konkrét tapasztalást. Előre bejelentkezéssel igényelhető szakvezetés, foglalható le a szállás az igazgatóság címén, s hamarosan honlapjuk is megtekinthető a www.ferto-hansag.hu címen. Az állami fenntartású intézmény húsz oktatási intézménnyel kötött szerződést. Nekik fizetniük sem kell, sőt, a szakemberek kérésére elutaznak az iskolákba is, hogy hangulatos, képekkel színezett előadásaikkal új, természetféltő szemléletet alakíthassanak ki a következő nemzedékben.