Kérdéses a rugalmas uniós álláspont

Bizonyos jelek arra utalnak, hogy néhány EU-tagállam közvéleménye nem hagy rugalmasabb álláspontot érvényre jutni – mondta szombaton Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára egy, a bővítés kérdéseiről rendezett bécsi tanácskozás után. Meghatározó gazdasági és társadalmi rétegek az alapelvek feladásáig is készek elmenni gazdasági érdekeik védelmében, aminek fontos szerepe lesz a támogatási rendszerek kialakításában – tette hozzá.
A zárt ajtók mögötti fórumon magyar részről Bársony András mellett Balázs Péter, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkára, valamint Németh Zsolt és Eörsi Mátyás korábbi külügyi államtitkár volt jelen. A témák között a tagjelöltek némelyikénél növekvő euroszkepticizmus is szerepelt.
Közben az Európai Néppártnak (EPP) az európai konventben működő frakciója kétnapos munkamegbeszélést tartott az olaszországi Frascatiban, ahol a jövendő európai alkotmány szövegét vitatták meg. Szájer József, az Országgyűlés alelnöke – aki a magyar törvényhozás egyik küldötte a jövendő európai reformok kidolgozására hivatott testületben, s egyben a konvent néppárti frakciójának alelnöke is – elmondta: a munkamegbeszélésen többek között jelen volt Jean-Luc Dehaene volt belga miniszterelnök, a konvent egyik alelnöke, Wilfried Martens volt belga miniszterelnök, az EPP elnöke és Helmut Kohl volt német kancellár. Egyetértettek abban, hogy az alkotmány szövegének tartalmaznia kell az alapvető jogok chartáját. Azonos véleményen voltak abban is, hogy a bizottság elnökét a jövőben az Európa Tanács javaslatára kell megválasztani, de a tanácsnak figyelembe kell vennie az európai parlamenti választások eredményét, a bizottság elnökének személyéről pedig
a parlament hozza meg a végső döntést.
Az Európai Unió konzultatív testülete is ülést tartott a hét végén Párizsban a közösség bővítésével kapcsolatos időszerű kérdésekről. A tanácskozáson részt vett Horn Gyula, aki kifejtette, hogy a csatlakozás összhangban áll Magyarország nemzeti érdekeivel.
A volt miniszterelnök tagja annak a bizottságnak, amely Jacques Delors korábbi EU-főbiztos vezetésével rendszeresen megvitatja az unió és az Európai Parlament működésének kérdéseit, és ajánlásokat tesz az EU vezetésének. A tanácskozás megerősítette, hogy az unió bővítése eldöntött tény: az unió feladata, hogy intézményrendszerét felkészítse az új tagok befogadására és a kibővült, 25 tagú szervezet működtetésére.
Horn Gyula, visszatekintve az EU által megtett útra, kiemelte, hogy az előttünk álló bővítés különbözik az előzőktől, akkor ugyanis kiépült, működő piacgazdaságú és fejlett demokráciájú országokat vettek fel.
***
Vita Törökországról. Törökország továbbra is jelölt az európai uniós tagságra – jelentette ki szombaton Romano Prodi. Az Európai Bizottság elnöke ezekkel a szavakkal reagált az Európa jövőjével foglalkozó konvent vezetője, Valéry Giscard d’Estaing azon pénteki kijelentésére, amely szerint „az Európai Unió végét jelentené, ha Törökország is csatlakozna a szervezethez”. Bolognában elhangzott nyilatkozatában Prodi nyomatékosan utalt Ankara jelölti státusára, ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a bizottság további előrelépést vár Törökországtól az emberi jogok területén. Prodi megerősítette, hogy az Európai Unió 2004-ben tíz új tag felvételével számol. „Különbözik ettől a baráti államok köre, amely Oroszországtól Marokkóig terjed, és Izraelt is magába foglalja” – jelentette ki. Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök is kommentálta Giscard d’Estaing kijelentését, szerinte a politikus csak „személyes” véleményét fogalmazta meg, amikor a Le Monde napilap pénteki számában Törökország uniós csatlakozása ellen érvelt. (MTI)