Magyar Levente külügyminiszter-helyettes szerdán jelentette be, hogy Donad Tusk kormánya végleg hazarendelte Lengyelország Budapestre akkreditált nagykövetét, Sebastian Kecieket. A nagykövet feladatait egy újabb diplomata potenciális érkezéséig Jacek Śladewski ügyvivő látja el. A döntéssel kapcsolatban Kósa András, a Szabad Európa főmunkatársa osztott meg általa „bennfentesnek” titulált információkat – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.
A bejegyzésben többek között Kósa András azt sugallta, hogy a varsói kormány döntése mögött az állhatott, hogy „a hazarendelt nagykövet akkora Orbán-fan volt, hogy még a szakdolgozatát is Viktorból írta”. A Mandiner forrásai ugyanakkor megerősítették, hogy ezzel szemben a valóság az, hogy a nagykövet Magyarország Alaptörvényéről írta az említett szakdolgozatot. Kósa szerint Tuskék kormányra kerülésük óta le akarták vadászni a diplomatát, ugyanakkor hozzátette, hogy
egy sor, még a Morawiecki-kabinet által politikai alapon kiválasztott diplomata járt így.
A Szabad Európa munkatársa szerint „mivel »teljes értékű« nagykövetet csak a köztársasági elnök nevezhet ki és Andrzej Duda nem tette meg ezt a szívességet, Donald Tusk abban bízott, hogy majd Rafal Trzaskowski megnyeri az elnökválasztást, és jöhetnem a sorcserék a diplomáciában”.
Nem így lett, ezért jött ez a kissé hikomatos megoldás, hiszen ügyvivőt a kormány is kinevezhet.
Kósa azt is kiemelte: „Most valószínűleg azon múlik, hogy mikor lesz újra rendkívüli és meghatalmazott lengyel nagykövete Magyarországnak, hogy Tusk együtt tud-e működni (ebben is) az új PiS-es elnökkel, Karol Nawrockival.” Szerinte, ha lesz is új budapesti lengyel nagykövet, azt azért delegálja majd a Tusk-kabinet, hogy folyamatosan kritizálja a magyar kormányt.
A Mandiner lengyel diplomáciai forrásai arról számoltak be, hogy a zömmel a Morawiecki-kormány által kinevezett, nagyjából 50, többségében nem karrierdiplomata nagykövet visszarendelése mögött valóban Donald Tusk és Karol Nawrocki párharca áll (bár azt is meg kell említeni, hogy az akkori elnök, Andrzej Duda ellenezte az intézkedést).
A már említett jogvita valóban arról szól, hogy a lengyel alkotmány értelmében kizárólag az elnöknek van jogköre nagyköveteket delegálni a különböző országokba, míg a kormány nem rendelkezik ilyen jogosítvánnyal. Ennek következtében most az a faramuci helyzet állt elő, hogy a visszahívott diplomaták továbbra is a lengyel külügy alkalmazásában állnak, a nagyköveti titulusuk és hatáskörük él, viszont nem láthatják el a feladataikat.
Arról, hogy ez a helyzet idén júliusban bekövetkezik, az érintetteket már 2024-ben tájékoztatták, így nem érhette őket váratlanul a lépés, bár az uniós soros elnökség ritmikája miatt később került rá sor, mint eredetileg tervezték.
A Mandiner által megkeresett tisztviselők szerint ez kifejezetten jogi és belpolitikai természetű kérdés,
ugyanakkor az alacsonyabb szintű diplomáciai képviselet mindenképp csökkenteni fogja a magyar–lengyel kapcsolatok értékét.
Az, hogy Magyarországon miként értékelik majd a lépést, az teljes egészében a magyar kormányon múlik. Magyar Levente ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott:
Az aktuális politikai viták ellenére mi készek vagyunk a párbeszéd fenntartására, készülve arra, hogy jönnek még szép idők országaink szövetségében.
Azt egyelőre senki sem tudja, hogy Budapestre pontosan kit szemelt ki a varsói kormány Sebastian Kecieken utódául, azt azonban többen is megerősítették, hogy a Tusk-kabinet nevezhet ki új ügyvivőt a budapesti nagykövetség élére.
Valószínűleg erre még az előtt sor kerülhet, hogy Karol Nawrockit augusztus elején hivatalosan is beiktatják az elnöki pozícióba.
Ugyanakkor az nem túl valószínű, hogy Nawrocki jóváhagyja a nagykövetek visszahívását és a szolgálatuk idő előtti megszakítását. Ez eredményezheti az első igazán komoly erőpróbát a lengyel állam- és kormányfő között, aminek a végkimenetelét egyelőre senki sem tudja biztosan megjósolni.
Borítókép:
