Királyváltás is lehet az MSZP-ben

A katonai szervezet bővítése és képességeinek reformja áll az érdemi munkáját ma kezdő prágai NATO-csúcstalálkozó középpontjában, amelyen azonban – a washingtoni külpolitika nyomására – az iraki kérdés is téma lesz. A magyar delegáció Medgyessy Péter kormányfő vezetésével várhatóan minden, Magyarországra vonatkozó igényre pozitív választ ad szövetségesi vállalások és politikai ígéretek formájában. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a Magyar Televíziónak mindenesetre azt mondta, hogy Magyarország csak a parlament jóváhagyásával vehet részt az USA rakétavédelmi rendszerében. Hazánk szempontjából a csúcs legfontosabb mozzanata a három szomszédos ország – Szlovénia, Szlovákia, Románia – várható meghívása a szervezetbe. Mellettük a három balti államot és Bulgáriát hívják meg a NATO tagjai közé. Ha sikerrel folytatják felkészülésüket, várhatóan 2004 közepén válhatnak teljes jogú tagokká. A bővítést azonban háttérbe szorítja a szövetség reformja, amely során – amerikai nyomásra – az úgynevezett új kihívások, aszimmetrikus fenyegetések, azaz a terroristacsoportok és a lator államok jelentette fenyegetések kezelésére készülnek fel.

A német lap szerint Juhász a politikai jobboldal központi alakjának, Orbán Viktornak a jövendő ellenlábasa. – A Frankfurter Allgemeine Zeitungban, úgy tűnik, nem olvassák Juhász Ferenc magyarországi megnyilvánulásait – kommentálták a Magyar Nemzet kérdésére a cikket az MSZP-ből, utalva a miniszter párton belül is nagy vihart kavart nyilatkozatára, amelyben gyakorlatilag antiszemitának minősítette az előző kabinetet. Az ominózus nyilatkozat után az MSZP vezetése felhívta a politikus figyelmét arra: a jövőben tartózkodjék a hasonló nyilatkozatoktól. Juhász ezután azt hangoztatta: soha nem nevezte antiszemitának az előző, demokratikusan megválasztott kormányt.
Nyílt titoknak számít, hogy Juhász Ferenc az MSZP pártelnöki székére pályázik. Úgy értesültünk: a szocialisták várhatóan valamikor február 20. és március 10. között tartják következő tisztújító kongresszusukat. Ezen többek között pártelnököt, elnökséget, pártpénztárnokot, valamint országos választmányi elnököt választanak.
Információink szerint Juhászon kívül Kovács László pártelnök kihívója lehet Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, a párt elnökhelyettese is. Viszont Kovács, akit a legtöbb támadás éppen kettős (pártelnöki és külügyminiszteri) posztja miatt ér, mindenképpen szeretne az MSZP elnöke maradni a következő két évben. 2004-ben dől el ugyanis az, hogy indul-e köztársasági elnöki székért Mádl Ferenc megbízatásának lejártával. Ennek lehetőségét maga Kovács László sem zárta ki korábban.
Lapunk úgy értesült: Kovács László esélyeit meglehetősen jónak ítélik meg az MSZP-n belül. Támogatói azzal érvelnek: a vesztes 1998-as választások után 2002-ben az ő vezetésével sikerült megnyerni az országgyűlési és az önkormányzati választásokat. Ellene szól viszont a sokat emlegetett fiatalítási kényszer, így kerülhet szóba Juhász is. Információink szerint a következő tisztújítás után kikerülhet az országos elnökségből Keleti György és Nagy Nóra. Kérdés, hogy Lendvai Ildikó, aki időközben frakcióvezető lett, és mint ilyen, hivatalból tagja az elnökségnek, alelnök marad-e. Helyette Lamperth Mónikát emlegetik esélyes alelnökjelöltként. Tóbiás József sem ragaszkodik az elnökségi tagsághoz, ha garanciát kap arra, hogy továbbra is pártigazgató marad. Újhelyi Istvánt az ifjúsági kvóta nagy valószínűséggel benntartja az elnökségben, és várhatóan elnökségi tag marad Szekeres Imre, Hiller István, Csabai Lászlóné és Burány Sándor is. Várhatóan bekerül a testületbe Kiss Péter munkaügyi miniszter.