Kormány-előterjesztés az ombudsman előtt

Ombudsmani vizsgálatot indított Kaltenbach Jenő annak feltárására, törvényt sértett-e az igazságügyi tárca a Magyarország EU-csatlakozásához szükséges alkotmánymódosítás előkészítésekor – tudtuk meg. A kisebbségi jogok országgyűlési biztosa úgy véli: mintha a kormány a kisebbségi önkormányzati rendszer megszüntetésére tenne kísérletet. Ma újabb egyeztetést tart a négy parlamenti párt az alkotmánymódosításról.

Mintha a kisebbségi önkormányzati rendszer megszüntetésére tenne kísérletet a kormány az ország EU-csatlakozásához szükséges alkotmánymódosítással – állította lapunknak nyilatkozva Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman. Erre utal szerinte, hogy az igazságügyi tárca javaslata egyes passzusoknál egyszerűen kihagyta az előterjesztésből a kisebbségi választást mint témát. Azt is különösnek tartja, hogy az EU-csatlakozáshoz szükséges módosító javaslat egyáltalán érinti a kisebbségekre vonatkozó passzusokat, hiszen – mint hangsúlyozta – a jogharmonizáció ezt önmagában nem indokolja.
Kaltenbach úgy látja, hogy a minisztérium ráadásul törvényt sértett a csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás előkészítésekor. A kisebbségi és a jogalkotási törvény ugyanis a kisebbségekkel összefüggő javaslatok esetében a kisebbségi szervezetekkel való egyeztetési kötelezettséget ró az előterjesztőre. – Ezt elmulasztotta megtenni az Igazságügyi Minisztérium – szögezte le az ombudsman, aki maga is csak nemrég értesült arról, hogy az előterjesztés a fent leírt módon érintené a kisebbségeket. – Nem is fordult meg a fejemben, hogy a tárca „fű alatt intézve”, az EU-csatlakozás apropóján „belenyúl” a kisebbségekről szóló jogszabályokba – mondta.
Kaltenbach Jenő tegnap a Szerb Országos Önkormányzat megkeresésére ombudsmani vizsgálatot indított az ügyben. Ennek célja, hogy kiderítse: alkotmányos visszásságot okoz-e a minisztérium eljárása. Az igazságügyi tárca illetékesét többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült elérnünk.
*
Leszavazta az ellenzéki módosító indítványok legjavát a kormánytöbbség az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának tegnapi ülésén, amelyen az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításhoz érkezett indítványokról tárgyaltak. A vita előtt a többség elutasította Salamon László (Fidesz) ügyrendi javaslatát, amely a témában folytatott négypárti egyeztetésekre hivatkozva a módosító indítványok megtárgyalásának elhalasztását célozta. Vita alakult ki az ország szuverenitását érintő, úgynevezett csatlakozási klauzula ügyében. Az ellenzék szerint nem kellene az alkotmányban rögzíteni azt, hogy a Magyar Köztársaság bizonyos jog- és hatásköröket átenged az unió vagy bármely más nemzetközi szervezet javára.
A Fidesz szerint elegendő a hatáskörök közös gyakorlásának biztosítása is. Az ellenzék kifogásolta a Magyar Nemzeti Bank elnökének feladataira vonatkozó megfogalmazásokat, illetve aggályokat sorolt fel a jegybankelnök tervezett rendeletalkotási jogosítványaival kapcsolatban is.
Elfogadták viszont azt az MDF-es javaslatot, amely rögzítené: a kormány és az Országgyűlés közötti egyeztetés rendjét európai integrációs ügyekben külön törvény tartalmazza. Salamon közölte: azt fogja javasolni, hogy ez a törvény kétharmados legyen.

Nem kér a tíz órából az MDF-frakció. Az MDF-es képviselők nem támogatják a költségvetés részletes vitájának tízórás időkeretben való megtartását, mert ez idő alatt több mint 1600 módosító javaslatot kellene megtárgyalni – jelentette be tegnap a frakció ülése után Herényi Károly. – Ezzel komolytalanná teszik a költségvetés tárgyalását, mert nem adnak lehetőséget a képviselőknek álláspontjuk megismertetésére – szögezte le a frakcióvezető. – Ezzel a móddal nem tisztelik a parlamenti demokráciát – jelentette ki az MDF frakcióvezetője. (H. Gy.)