A megváltozott helyzetet és a nukleáris energiatermelés ismételt előtérbe kerülését jelzi, hogy Finnországban új blokkok építésének engedélyeztetésén dolgoznak, az USA május 17-én ismertetett nemzeti energiastratégiájának keretében az új atomerőmű építések támogatását kormányprogrammá emelték. A japán kormány két új atomerőmű építését hagyta jóvá, és a British Energy is bejelentette úttörő jellegű üzletét: átveszi számos kanadai atomreaktor működtetését. Az Egyesült Államokban öt atomerőművi blokk kapott engedélyt az élettartam húszéves meghosszabbítására és további 15 blokk élettartam-hosszabbítási engedélyezése van folyamatban. Angliában egyes Magnox blokkok élettartamát az eredeti harminc évről már ötven évre meghosszabbították. Finnországban a loviisai atomerőműben a reaktortartályok hőkezelését már végre is hajtották, a műszaki és engedélyezési háttér is lehetővé teszi a blokkok élettartamának 45 éven túli meghosszabbítását. Csehországban a Dukovany atomerőmű olyan programot indított, amelynek fő célja az EU-csatlakozás biztonsági feltételeinek teljesítésén túl az élettartam-hosszabbítás megalapozása. Japán és Franciaország is a kapacitások ilyen módon való megtartására törekszik. Az európai országok közül Franciaország és Belgium támaszkodik leginkább az atomenergiára.
Az Európai Unió zöld könyve is az atomenergia alkalmazása mellett tör lándzsát, noha a nukleáris ipar reneszánsza több területen és szervezetnél tiltakozást váltott ki. Az Economist felmérése szerint azonban a nukleáris biztonsággal kapcsolatos érthető aggodalmak nem jelentik a nukleáris energia egyértelmű elítélését. Egészében véve a nukleáris erőművek biztonságosak és jól működnek.
Ma Magyarországon a Paksi Atomerőmű termeli a villamos energia negyven százalékát. Vélhetően ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy napirendre került az atomerőmű élettartamának meghoszszabbítása. Úgy néz ki, a döntéshozók is felismerték, hogy a következő évtizedek villamosenergia-igényét az atomerőmű nélkül nem lehetne biztonságosan kielégíteni. Az élettartam-hosszabbítás révén a Paksi Atomerőmű nagyjából 2035-ig biztosíthat áramot a leggazdaságosabb módon. Az élettartam-hosszabbítás becsülhetően ötvenmilliárd forint többletkiadásba kerül.
Az atomerőmű jelenlegi engedélyei alapján 30 évig működhetne, ez azt jelentené, hogy az 1. blokkot 2012-ben, az utolsó blokkot 2018-ban kellene leállítani. A jelen állás szerint a Magyar Villamos Művek Rt. mint tulajdonos, és a gazdaságpolitika is elfogadta az erőmű jövőképét, ezzel az erőmű élettartam-hosszabbításának előkészítő munkálataira megadta a felhatalmazást. A paksi előkészítések során bebizonyosodott az is, hogy az élettartam-meghosszabbítás nem jár aránytalanul nagy költségekkel, az erre fordítandó összeg az erőmű pénzügyi erőforrásaiból megoldható, nem kell kormányzati támogatás a megvalósításhoz. Az itt előállított áram továbbra is a legolcsóbb lesz a hazai piacon, így nemcsak energiapolitikailag, de gazdaságilag is hasznos lehet az atomerőmű élettartamának növelése.
A magyar és a nemzetközi szervezetek szakemberei egyöntetűen biztonságosnak tartják a paksi erőművet. A tavalyi adatok alapján három paksi blokk a világ legjobb huszonöt blokkja közé tartozott, a negyedik pedig a huszonhetedik volt ebben a rangsorban. Ez azt jelenti, hogy a paksi blokkok a megbízhatóság szempontjából a világ élvonalában vannak. Az EU-előtárgyalásokon az energetikai fejezetet lezárták, az atomerőmű megfelelt a kívánalmaknak. A brüsszeli Európai Bizottság már 1998-ban felmérte, hogy milyen a nukleáris biztonság helyezte Kelet- és Közép-Európában, és a Pakson megvalósult biztonságnövelést sok tekintetben modellértékűnek tekintették. Az atomerőműveket üzemeltető EU-országok nukleáris hatóságai is vizsgálták a tagjelölt országok nukleáris biztonságát (WENRA-jelentés), és ez a jelentés a magyar atomenergetika biztonságáról egyértelműen pozitív véleményt mondott. A felmérések kimutatták, hogy az idén befejeződő biztonságnövelő intézkedések hatására a Paksi Atomerőmű olyan biztonsági szintet ér el, amely megfelel a hasonló évjáratú nyugat-európai blokkok biztonsági színvonalának. Ez azt jelenti, hogy az EU biztonságosnak fogadta el az erőművet, és az üzemeltetés terén a hasonló nyugat-európai atomerőművekkel egyenrangúnak tekinti.
Húszéves az atomenergia-termelés. Jubileumi konferencián ünneplik ma Pakson a hazai nukleárisenergia-termelés kezdetének első húsz évét, annak kapcsán, hogy a Paksi Atomerőmű I. blokkját 1982. december 28-án csatlakoztatták az országos villamosenergia-hálózatra. Az első egységet további három blokk követte 1984-ben, 1986-ban és 1987-ben. Az erőművet eddig 16 alkalommal ellenőrizték a különböző nemzetközi szervezetek. Ezeken a vizsgálatokon a létesítmény állapotát mindig jónak ítélték.
„Csernobil-típusú” reaktorok. A Paksi Atomerőműben négy VVER-440/213 típusú reaktor működik, amelyek a nyomott vizes reaktorok (PWR) csoportjába tartoznak. A név, a „víz-vizes energetikai reaktor” orosz megfelelőjének rövidítéséből adódik, a 440-es szám pedig az eredeti névleges villamos teljesítményre utal. Ma ez a szám a különböző fejlesztéseknek köszönhetően az összes blokkon 460 megawattra és a 4. blokkon 1999 óta 470 megawattra nőtt. Az atomerőmű elektromos összteljesítménye így 1850 megawatt. A reaktorok hatásfoka megközelítően 34 százalék.
Ukrajna
Oroszország segítséget kér a békefolyamat folytatásához
