Mélyponton

Pataky István
2002. 11. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szavak nélkül is mindent elárult a két miniszterelnök arca a kedd esti magyar–szlovák csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón arról, mi történt a négyszemközti megbeszélésen. Mikulás Dzurinda kissé feszült volt ugyan, de érezhetően magabiztos, Medgyessy Péter pedig sikertelenül igyekezett leplezni megdöbbenését és ingerültségét. A státustörvény módosítására vonatkozó kompromisszumos magyar javaslatok gátlástalan, a diplomáciai udvariasság íratlan szabályait is sértő módon megvalósuló szlovák elutasítása évek óta nem tapasztalt mélypontra süllyesztette a magyar–szlovák viszonyt.
Dzurinda már-már „meciaros” hangnemben oktatta ki magyar partnerét európaiságból, s közben szajkózta a szlovák szuverenitás megsértéséről és az etnikai diszkriminációról szóló megfoghatatlan, értelmezhetetlen pozsonyi „érveket”. Tette ezt egy olyan országnak a miniszterelnöke, amely az alig néhány napja kapott NATO-meghívás nyomán intézményes szinten is Magyarország szövetségese kíván lenni. Nem mellőzhető tény, hogy Szlovákia önkormányzati választások előtt áll, így Dzurinda keménykedése akár a kampány része is lehet. Ez a szlovák álláspont, amely a minimális kompromisszumkészségnek még a látszatára sem ad, azonban nem magyarázható semmiféle pozsonyi belpolitikai történéssel. Annál inkább is, mivel a Dzurinda-féle kormány nem létezne a Magyar Koalíció Pártja nélkül.
Mélyponton van a magyar–szlovák viszony, s hogy ez a helyzet bekövetkezhetett, az a magyar diplomácia hibája is. Beiktatása után a Medgyessy-kabinet új fejezetet hirdetett a szomszédokkal való kapcsolattartás területén. Olyan gesztusokat, előzékenységet mutatott fel, amely megbillentette az addig – ugyan időnként vitáktól nem mentes – egyenlő erőpozíciókból kiinduló és jól működő viszonyrendszert. A magyar diplomácia májustól kezdve defenzív magatartást tanúsított: halogatta a státustörvény módosítását, szemet hunyt a Benes-dekrétumok megoldatlan problémája felett, igyekezett mindenkinek megfelelni. Dzurinda, akit nem keménykezű politikája miatt tisztelnek, nem tett mást, mint kihasználta az adódó lehetőséget. Leütötte a magas labdát. Most Pozsony diktál, a magyar diplomácia pedig rohan az események után, kiutat keres.
Felvetődik a kérdés: miképpen történhetett meg az, hogy a magyar tárgyaló felet meglepetésként érte Dzurinda egyértelmű elutasítása a státustörvény módosítását illetően? Nem derült ki a csúcstalálkozót megelőző szakértői egyeztetéseken a megalázóan kemény szlovák álláspont? Lehetséges, hogy Pozsony nemes egyszerűséggel átejtette a magyar felet, amikor a megegyezés lehetőségét sugallta a konzultációkon? Voltak-e egyáltalán érdemi egyeztetések? Olyanok, amilyeneket a szocialisták ordítva kértek számon az Orbán-kormányon. Csak remélni lehet, hogy a Medgyessy-kabinet a kedd esti csúfos fiaskóból levonja a megfelelő következtetéseket. Ha be nem ismeri is (a románokkal való riogatás óta tudjuk, nem szokása) az előző kormányt célzó vádaskodások alaptalanságát, legalább belátja: az egyeztetések sikerességéhez két félre van szükség. Szlovákia ehhez most nem partner. Ezzel szemben a státustörvény európai elvárásoknak megfelelő módosításához korrekt partnernek bizonyultak az ellenzéki pártok és a határon túli szervezetek.
Ez az egység – amely a jogszabály elfogadásakor is egyetlen kis pártot leszámítva megvolt – erősebb lehet a Pozsonyban egyelőre még magyarok által hatalomban tartott Dzurindánál.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.