Nem fenyeget a német cégek kivonulása

Aligha fenyeget az a veszély, hogy a német cégek kivonulnának Magyarországról – jelentette ki lapunknak adott interjújában Prőhle Gergely, Magyarország távozó berlini nagykövete. A diplomata hozzátette, a magyarországi befektetések volumene akkora, hogy a kivonulás jóval többe kerülne, mint ha a vállalatok némileg előnytelenebb körülmények között működnének tovább.

Az utóbbi években gyakran elhangzott, hogy Budapestnek szorosabb a kapcsolata Münchennel, mint Berlinnel, s ennek folytán a legfelső szinten meglehetősen fagyosak a kapcsolatok. A magyar külképviselet vezetőjeként hogyan látta, mennyire tekinthetők megalapozottnak ezek az állítások?
– Nagykövetként végig azon igyekeztem, hogy a kapcsolatokat a tartományokkal, illetve a szövetségi fővárossal kiegyensúlyozott állapotban tartsam. Mivel Magyarország kereskedelmi forgalma elsősorban Bajorországgal és Baden-Württemberggel bonyolódik, éppen ezért természetes, ha azokkal a tartományokkal intenzívebbek a kapcsolatok. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy 2001. szeptember 11-én Berlinben sor került a hivatalos kétoldalú találkozóra is, valamint hogy az előző kormányfő 2002 februárjában éppen Wolfgang Clementtől, Észak-Rajna-Vesztfália szociáldemokrata miniszterelnökétől vehette át a Szociális Piacgazdaságért Díjat.
– Ha mérleget kellene vonni az elmúlt két év munkájáról, mit emelne ki, mi az, amit különösen fontosnak tart?
– Német partnereinkkel sikerült megértetni, mennyire fontos a gazdasági együttműködés továbbvitele, elsősorban közép- és kisvállalkozói szinten. A nagy német vállalatok jóformán már mind Magyarországon vannak, most a kis- és középvállalatokon a sor. Nagyon fontosnak tartom ezenkívül, hogy az új nagykövetségi épülettel – annak karakterének és működési módjának kialakításával – sikerült letennem az ország „névjegyét” az új Németország új fővárosában. Sikernek tekintem azt is, hogy az Andrássy Egyetem, valamint a két ország kapcsolatainak ügyét az együttműködési szerződés tízéves évfordulója alkalmából ez év elején a Bundestag napirendjére tűzte. Ami pedig a legfontosabb: az elmúlt két évben tovább erősödött a magyar–német együttműködés, ami döntően előmozdítja európai uniós tagságunk ügyét.
– Berlini magyar nagykövetként az utolsó nagy út, melyet ön készíthetett elő, Johannes Rau államfő november 29-i budapesti látogatása lesz. Mit lehet tudni a szövetségi elnök programjáról?
– A német államfő látogatásának legfőbb célja az Andrássy Egyetem hivatalos megnyitása lesz. Ez olyan mérföldkő a két ország történetében, amely hosszú időre meghatározza a német és a magyar értelmiség közötti kapcsolatokat is. Nagyon fontos, hogy a német tudományosság és kultúra újra meggyökerezzen Magyarországon, így azok a természetes kötelékek intézményesüljenek, amelyek már korábban is megvoltak.
– Értesüléseink szerint német körökben meglehetős értetlenséggel fogadták az ön nagyköveti áthelyezését. Miként látja ezt, mennyire felel meg ez az eljárás a németországi gyakorlatnak?
– Talán nem lenne helyes, ha ezt én bővebben kommentálnám. Kétségtelen, nagyon sok kedves gesztust érzékeltem elsősorban szociáldemokrata politikusoktól, kormányzati tisztviselőktől, de ellenzéki részről, valamint a gazdaság, a tudomány és a kultúra világából is. Kormányváltások esetén más országokban is előfordul, hogy politikailag fontos helyeken olyan emberre bízzák a nagykövetség vezetését – és itt külügyi szóvivőnket idézem –, „aki iránt az új kormánynak több bizalma van”, mint elődjéhez. Ez persze független mindenféle szakmai eredménytől. Németországban ennek kialakultabb gyakorlata van, de itt is vannak olyan pozíciók, ahol a politikai bizalom fontos szempont. Az Országgyűlés külügyi bizottsága egyhangúlag támogatta jelölésemet a más szempontból, de hazánk számára szintén fontos berni nagyköveti posztra, aminek örülök. A Magyar Köztársaság képviseletét pedig mindenütt megtisztelő, fontos és felelősségteljes feladatnak tartom.
– Az uniós csatlakozás véghajrájában a legnagyobb figyelem talán a versenyfejezet lezárását övezi, melynél az EU a külföldi cégeknek adott különböző kedvezményeket kifogásolja. Mi a benyomása, Németországban miként fogadták ezeket a híreket?
– A német cégek persze aggodalommal figyelik az eseményeket, hiszen közülük elég sokan esnek ebbe a kategóriába. Mi igyekeztünk a német kormányzat felé is világossá tenni szempontjainkat. A befektetőket is arra bátorítottuk, hogy igyekezzenek a saját kormányuknál eredményt elérni, valamint próbáljanak a saját kormányuk lobbierejére támaszkodni Brüsszelben, hogy mindannyiunk érdekében kedvezőbb tárgyalási eredményt érjünk el.
– Nem kell attól tartanunk, hogy a német cégek esetleg kivonulnak Magyarországról?
– A befektetések volumene akkora, hogy a kivonulás jóval többe kerülne, mint ha adott esetben kicsit előnytelenebb körülmények között működnének tovább. Azt gondolom tehát, hogy ez a konkrét veszély jelenleg nem fenyeget.